Az ENSZ előtti meghallgatás: Magyarországnak erősítenie kell a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelmet

86 ország vett részt a Magyarországot érintő UPR eljárásban, amelyek az interaktív párbeszéd során összesen 221 ajánlást fogalmaztak meg az emberi jogok területén. Az ajánlások az emberi jogoknak sok területét érintik: a nők, gyerekek, fogyatékkal élők, LMBTI emberek, menekültek és menedékkérők jogaitól kezdve egészen a média szabadságáig és az bíróságok függetlenségéig. Ebben a cikkükben most a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó ajánlásokra koncentrálunk.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) szeptemberben adta be jelentését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az előítélet motiválta bűncselekményekről, amelyben több rendszerszintű problémát is feltártunk a magyar joggyakorlatban. Ilyen volt például a gyűlölet-bűncselekmények alulminősítése (vagyis a gyűlölet motiváció figyelmen kívül hagyása), a rendőri intézkedések hiányosságai (rendészeti és nyomozati problémák). A hatékonyabb nyomozások érdekében a GYEM egy nyomozati protokoll kidolgozását sürgette. A fentieken túl komoly hiányosságok tapasztalhatóak az áldozatok támogatásával kapcsolatban, és a gyűlölet-bűncselekményekről gyűjtött adatok megbízhatóságával kapcsolatban is. Az árnyékjelentés külön hangsúlyozza, hogy a kormány nem éppen a tolerancia pártján áll az LMBTI és roma csoportok megítélésében, és kifejezetten ellenséges retorikát folytat a menekültekkel és menedékkérőkkel. 

Május 4-én az interaktív párbeszéd során 7 ország tett konkrétan a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésre vonatkozó ajánlást: Kanada megismételte a GYEM ajánlását a 2012 óta létező rendőrségi szakvonal (a témában speciális tudással és tapasztalattal rendelkező nyomozók hálózata) fejlesztésére vonatkozóan: az ország delegációja azt ajánlotta, hogy különítsenek el megfelelő forrásokat a szakvonal működésére, és kapjanak az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök is képzést a témában. 

Csehország a már létező jogszabályi keret hatékonyabb alkalmazására tett ajánlást, Franciaország pedig arra szólította fel hazánkat, hogy hatékonyabban lépjen fel a rasszista bűncselekmények - köztük a gyűlölet-bűncselekmények - ellen. Görögország a menekültellenes gyűlöletkampány befejezésére és a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépésre koncentrált, míg Olaszország a hatékonyabb nyomozásokat és az elkövetők igazságszolgáltatás elé állításának fontosságát emelte ki. Irán a GYEM ajánlása alapján azt ajánlotta hazánknak, hogy dolgozzon ki egy nyomozati protokollt, és biztosítsa az áldozatok számára az igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz való hozzáférést. 

Magyarországnak szeptemberig van ideje eldönteni, hogy a 221 ajánlás közül melyikeket fogadja el egészben vagy részben, és melyeket utasítja el.