A Facing Facts projekt konferenciáján jártunk Brüsszelben

A Facing Facts projektben 2015. március 3–4. között konferenciát tartottak Brüsszelben, „European Conference for a victim centered approach to tackling hate crimes” címmel. A konferencián a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) két képviselője is részt vett, nyolcvanhárom civil és nemzetközi szervezeti, rendőrségi, ügyészségi és egyéb állami képviselő mellett.  

A konferencia fókuszában a bejelentési hajlandóság növelésének és nemzeti adatgyűjtési rendszerek fejlesztésének kérdése állt. Ezen belül is elsősorban a helyi, nemzeti és nemzetközi állami és civil szervezetek közötti hatékony és fenntartható együttműködés kereteit vizsgálták a résztvevők.

Mindkét nap egy-egy plenáris ülést és négy-négy workshopot tartottak, amelyek az említett főtémákon belül – többek között – az alábbi kérdéseket járták körbe: hivatalos és nem hivatalos adatok és adatgyűjtés; nemzeti szintű együttműködés erősítése hatósági és civil szervek között; nemzeti szintű együttműködés kialakítása a civil szervezetek és a rendőrség között; jó gyakorlatok – belga adatgyűjtéssel és a lengyel bejelentési hajlandóság növelését célzó programokkal kapcsolatos tapasztalatok. A műhelymunkák során a résztvevők konkrét javaslatok fogalmaztak meg, amelyek a szervezők reményei szerint segítik majd a további együttműködést, így például alapul szolgálhatnak a következő európai rendezvényen résztvevők munkájához is (Riga, 2015. március 30., EU FRA Woring Party on Improving and Recording Hate Crime találkozójának).   

A szektorok és szakmák diverzitásának köszönhetően lehetőség nyílt a különböző nézetek megismerésére, jó gyakorlatok megtárgyalására és tapasztalatcserére. A civil szervezetek és rendőrség közötti együttműködésről szóló munkacsoportban például a civilek voltak többségben rendőrségi képviselő facilitálása mellett. A munkacsoport összetételének köszönhetően nem csupán a civil szervezetek rendőrség felé irányuló elvárásairól és javaslatairól esett szó, hanem a rendőrség oldaláról megjelenő elvárások és javaslatok is megfogalmazódtak. A rendőrségi képviselők javasolták például, hogy a képzésekbe vonjanak be áldozatokat is a hatékonyság érdekében. Emellett közös javaslatként szerepelt egy közös gyűlölet-bűncselekmény fogalom kialakítása, amely megkönnyítené mindkét fél munkáját. Végül a sokszor hangsúlyozott rendőröknek szóló képzések igénye mellett felmerült a rendőrség által civil szervezeti képviselőknek tartott képzések lehetősége, amely szintén az együttműködés hatékonyságát növelné.

A plenáris előadások során visszatérő kérdés volt az alacsony bejelentési hajlandóság, amelynek okaiként az állami, tudományos és civil szféra képviselői olyan okokat említettek, mint:  a reviktimizációtól – az áldozatoknak a nyomozati eljárás során újra áldozattá válásától való félelme; a viktimizáció által okozott megalázottság és szégyen érzete; az áldozatok azzal kapcsolatos kételyei, hogy az eljárás hogyan segítene a helyzetükön; a rendőrségbe vetett bizalom hiánya; egyes áldozati csoportok esetében a nyelvi akadályok; hivatalos dokumentumokkal nem rendelkező áldozatok esetében a kiutasítástól való félelem; LMBT áldozatok esetében a nemi identitás, szexuális irányultság nyilvánosságra kerülésétől való félelem; végül az áldozatok sok esetben nem is tudják, hogy a sérelmükre elkövetett cselekmény bűncselekményt valósít meg.   

A konferencián bemutatták a Facing Facts európai program keretében készült videót „Tudd mi a gyűlölet-bűncselekmény” („Know what a hate crime is”) címmel. A rövid figyelemfelhívó videó egyelőre csak angol nyelven és felirattal érhető el, de a szervezők tervezik többek között a magyar felirat elkészítését is, a fordítások kapcsán pedig várják önkéntesek jelentkezését. Emellett bátorítják a szervezeteket a videó figyelemfelhívási és oktatási célokra való átvételére.

A konferencia teljes programja elérhető itt.