“10 év telt el, mégsincs áttörés a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek ellen irányuló gyűlölettel szemben folytatott harcban.”– derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által végzett, megismételt, átfogó felmérésből.

Az Európai Unió területén a tartós és széleskörű hátrányos megkülönböztetés és gyűlölet számos kisebbségi csoporthoz tartozó ember társadalomból való kiszorításával fenyeget. Olyan emberek elidegenítésével, akik egyébként erős kötődést éreznek a lakóhelyük szerinti ország iránt és bíznak annak intézményeiben.

Európa Tanács Miniszteri Bizottság

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már három jogerős ítéletben marasztalta el a magyar államot gyűlölet-bűncselekmény nem megfelelő nyomozása miatt. A Miniszteri Bizottság felügyeli az ítéletek végrehajtását, ezért a GYEM beadványban kérte az Európa Tanácstól, hogy hívja fel a kormányt az ügyek mögött meghúzódó strukturális problémák orvoslására.

 
Jog

2017. június 13-án elfogadta az Országgyűlés az új büntetőeljárási kódexet. A törvényjavaslat kidolgozása során munkacsoportunk is számos ajánlást tett, amelyek közül több beépült az elfogadott jogszabályba.

Az ötéves Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport önkénteseket keres, akiket érdekel a szakterület, és munkájukkal hozzájárulnak a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem nyilvánosság előtti erőteljesebb megjelenéséhez. A jelentkezéseket 2018. január 21-ig várjuk.

A konferencia résztvevői

2017. november 21-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Doktori Iskola és a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) közös szervezésében került megrendezésre a Hatékony válaszok a gyűlölet-bűncselekményekre című egésznapos konferencia. A konferencián a GYEM tagjain kívül valamennyi jogalkalmazói hivatásrend képviselői tartottak előadást, akik saját álláspontjukat, tapasztalataikat ismertették a témával kapcsolatban.

Rákérdezhet-e a rendőr a sértettnél arra, hogy mi a vallása, milyen etnikai csoporthoz tartozik vagy mi a nemi identitása? Jegyzőkönyvezheti-e a rendőr, ha az ő megítélése szerint a sértett romának néz ki, és ezért lehetséges, hogy rasszista bűncselekmény áldozata lett? Ezekre az adatvédelmileg érzékeny kérdésekre ad választ a GYEM által a rendőrség számára készített útmutató, amelyet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is jóváhagyott.

Emberi Jogok Európai Bírósága

A 2017.10.31-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást és elmulasztották kivizsgálni annak esetleges rasszista indítékát.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

“Hatékony állami válaszok a gyűlölet-bűncselekményekre” címmel 2017. november 21-én Budapesten rendez tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája és a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport.  

A homofób és transzfób támadások bejelentésének fontosságát hangsúlyozó kampányt indított munkacsoportunk tagszervezete, a Háttér Társaság. Négy homofób támadás áldozata osztotta meg történetét a nyilvánossággal: mi történt velük, milyen hatása volt az életükre, miért tartották fontosnak, hogy feljelentést tegyenek.

UNI-FORM

2017. szeptember 28-án, az Európai Parlamentben tartott konferencián indította el a gyűlölet-bűncselekmények bejelentésére szolgáló és információkat tartalmazó új telefonos alkalmazását és webes felületét az európai leszbikus, meleg, biszexuális transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) civil szervezetekből álló UNI-FORM hálózat. A projektben magyar részről a Háttér Társaság vesz részt.