Koronavírus miatti gyűlölet-bűncselekmény

A koronavírus idején szinte naponta változnak mindennapi életünk szabályai és a szokásaink. Mára általánossá vált, hogy a járókelők maszkot viselnek, azonban március közepén ez még feltűnést keltett Pécs belvárosában. Az egyetem művészeti karán tanuló kínai lány gyanútlanul sétált a járvány miatt felvett maszkjában, amikor néhány járókelő meglökdöste, és kiabált vele. A Pécsi Tudományegyetem rektora a pécsi lakosoknak írt nyílt levelében hívta fel a figyelmet arra, hogy „a rendkívüli helyzetben elszaporodóban vannak azok a cselekmények, melyek hátrányosan érintik a városban tanuló külföldi diákokat. Különösen igaz ez a távol-keleti hallgatókra még akkor is, ha évek óta nyugat-európai országokban élnek.”

Szekszárdon március végén a környékbeliek akarták megverni azt a férfit, akinek pozitív volt a koronavírustesztje és a hatósági karantént piros felirat jelezte a lakásán. A rendőrök biztosítottak védelmet számára.

A járvány mindannyiunkban szorongást kelt. Azonban a félelem nem vezethet erőszakhoz. Az egyes emberek nem tehetnek a járványhelyzetről, sem az esetleges megbetegedésükről, általában azért sem ők felelősek, ha később mi magunk fertőződünk meg. Ha bárkit a koronavírusos megbetegedése miatt, vagy a betegség feltételezésén alapuló előítélet miatt megtámadnak, gyűlölet-bűncselekmény áldozata.

Mi a gyűlölet-bűncselekmény?

Minden olyan támadás gyűlölet-bűncselekmény, amelyet a társadalom valamely olyan csoportjával szemben érzett előítélet motivál, amelynek tagjait egy fontos, “a személyiség lényeges vonásának” számító, vagy a tagok által többnyire önszántukból meg nem változtatható tulajdonság köt össze, és ez a csoportot sérülékennyé teszi. Ilyen tulajdonság lehet a vallás, a bőrszín, a szexuális irányultság, a, fogyatékosság, vagy éppen egy betegség. A gyűlölet-bűncselekményeket azért bünteti szigorúbban a törvény, mert nemcsak a közvetlen áldozatot érintik, hanem félelmet kelthetnek az érintett csoport tagjaiban, és feszültséget gerjeszthetnek a teljes társadalomban.

Miért gyűlölet-bűncselekmény, ha valakit a koronavírusos megbetegedése, vagy annak feltételezése miatt támadnak meg, vagy azért, mert az elkövető azt gondolja, hogy áldozata hozzájárult a járvány kialakulásához, súlyosbításához?

A Büntetőtörvénykönyv 216. §-a szól a gyűlölet-bűncselekményekről, hivatalos néven a közösség tagja elleni erőszak bűncselekményéről. Eszerint a koronavírussal fertőzött emberek is válhatnak gyűlölet-bűncselekmény áldozatává, hiszen egészségügyi állapotuk egy lényeges tulajdonság, amelynek fennállása ráadásul nem is az akaratuk függvénye. A törvény szövege szerint a koronavírussal fertőzött emberek tehát “a lakosság egy csoportjának” tekintendők, így a bűncselekmény áldozatai közé sorolja őket a jogszabály. A sértettnek nem kell ténylegesen rendelkeznie azzal a tulajdonsággal, amely miatt megtámadják: a bűncselekmény megállapításához elég, ha a támadó ezt feltételezi róla. Így nem kell betegnek lennie, vagy elősegítenie a vírus terjedését, elég, ha támadója ezt feltételezi róla. Az elkövető gyűlölet-bűncselekményt követ el, ha azért támad egy külföldire, mert azt feltételezi, hogy hozzájárult a vírus terjedéséhez, vagy egy magyar állampolgárra, mert betegnek tűnik, köhög az utcán.

Milyen jelek utalnak az elkövető előítéletességére?

A támadásához vezető előítéletes szándékára utalhat például:

  • az elkövető szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulásai (pl. fertőző vírusnak nevezi az áldozatot, vagy gyűlölködő feliratokat fúj a háza falára, ilyen bejegyzéseket tesz közzé a közösségi médiában);
  • az áldozat olyan megjelenése és magatartása, ami a támadást kiváltó körülmény lehet (pl. maszk viselése, köhögés, tüsszentés, a külföldi állampolgárságra utaló, látható jelek),
  • más indíték hiánya.

Áldozattá vált? Látta, hogy gyűlölet-bűncselekményt követtek el?

Kapcsolódó dokumentumok: