Menekülők elleni gyűlölet-bűncselekmény alulminősítése

Levélben fordultunk a Budaörsi Rendőrkapitánysághoz a 2015. szeptember 4-én az M1-M7 autópályán történt menekültellenes incidens helyes minősítése érdekében. 

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport a médiából ismerte meg azt az ügyet, amelyben az elkövető egyértelműen xenofób, idegenellenes motiváció miatt fenyegetett meg Magyarországon átutazó menekülőket és a nekik segítő állampolgárokat. Ennek ellenére a rendőrség az előítéletes motivációt figyelmen kívül hagyva kisebb súlyú bűncselekmény miatt nyomoz. Az alapos, teljes körű , minden releváns körülmény feltárására kiterjedő nyomozáshoz azonban elengedhetetlen lenne gyűlölet-bűncselekményként minősíteni az esetet annak érdekében, hogy a sértettek megfelelő védelmet kapjanak, a nyomozást a szakértelemmel rendelkező megyei rendőr-főkapitányság folytassa le. 

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport levélben fordult a Budaörsi Rendőrkapitánysághoz Sz. Attila ügye kapcsán, aki 2015. szeptember 4-én lépett az M1-M7 autópályák közös szakaszának Győr felé vezető oldalán egy kisbuszhoz, melyben két nő menekülteket szállított. Az 40 éves elkövető nemcsak az autó vezetőjét, hanem utasait is sértegette, szidalmazta, a kisbusz oldalát többször megütötte, és arra szólította fel a külföldieket, hogy szálljanak ki a járműből, de ha ez nem tetszik meg, akkor kilátásba helyezte, hogy kézigránátot dob az utastérbe.

Kijelentései, mint a „Segítesz egy menekült családot? Megöllek!”, nyilvánvalóvá tették, hogy erőszakos, fenyegető cselekménye hátterében a menekültekkel szembeni előítélet állt. Ennek ellenére, a rendőrségi tájékoztatás szerint Sz. Attila ellen garázdaság megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Levelünkben arra hívtuk fel a Budaörsi Rendőrkapitányság figyelmét, hogy az elkövető tettei gyűlölet-bűncselekményként, a Btk. szóhasználata szerint közösség tagja elleni erőszakként értékelendőek.

A Budaörsi Rendőrkapitányságról egy nappal később választ kaptunk, melyben a kapitányságvezető megerősítette a garázdaság alapján indult nyomozás tényét, biztosított arról, hogy vizsgálják egyéb bűncselekmény gyanúját, és jelezte, hogy a nyomozati iratokat megküldték a nyomozás felügyeletéért felelős Budaörsi Járási Ügyészségnek. Figyelemmel kísérjük az ügy alakulását és a hatóságok gondos értékelésében bízva várjuk, hogy a vizsgálat haladéktalanul átkerül a megyei nyomozóhatóságokhoz a helyes minősítés eredményeképpen.

 A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport álláspontja szerint az ügyben a bűncselekményt vezérlő előítéletes motiváció egyértelmű. Ugyanakkor a kevésbé nyilvánvaló esetekben is a nyomozóhatóságok a szigorúbb minősítésből lennének kötelesek kiindulni annak érdekében, hogy a nyomozás valamennyi, az adott esetben releváns tényre, körülményre kitérhessen. A megyei rendőr-főkapitányságokon a gyűlölet-bűncselekmények nyomozására szakosodott rendőrök dolgoznak, akik többletismeretekkel rendelkeznek az ügyek megfelelő vizsgálatára, szemben a helyi kapitányságok munkatársaival. Ha a kiterjedt, alapos vizsgálat mégis azt bizonyítaná, hogy az adott bűncselekményt nem az előítélet motiválta, a nyomozást természetesen az „alap” bűncselekmény miatt (pl. garázdaság vagy testi sértés) miatt kell továbbfolytatni a helyi kapitányságon. Az áldozatok védelme e „módszertan” alkalmazásával teljesebb lenne.