Műhelyvita a jogtudományi intézetben

A Gyűlölet-bűncselekmények elleni Munkacsoport (GYEM) tagjai 2016. február 11-én a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolat adatgyűjtési kérdésekről beszélgettek az intézet munkatársaival.

A Jogtudományi Intézet műhelyvita-sorozata keretében Dinók Henriett „Érvek a struccpolitika ellen: gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi és hazai adatgyűjtési kérdések" című írásáról folyt vita, amelyben a szerző gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos adatgyűjtési problémákra és lehetséges megoldásokra igyekszik felhívni a figyelmet. Opponensként Dombos Tamás és Pap András László mondtak részletes véleményt a tanulmányról. A vélemények után élénk vita alakult ki a hallgatóság körében a téma kapcsán és számos javaslat fogalmazódott meg, amely nem csupán a jogalkotók és jogalkalmazók számára megfontolandók, de a GYEM munkájához is hozzájárulnak.

A beszélgetés kiindulópontja az volt, hogy gyűlölet-bűncselekmények magyarországi statisztikákban még mindig elvétve – pár tízes nagyságrendben – jelennek meg. A hatékony adatgyűjtési rendszer kialakítása tekintetében azonban egyre több elvárás fogalmazódik meg az államokkal szemben mind az EU, mind különféle nemzetközi szervezetek, mint például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (DIEJH) felől. Ez pedig nem meglepő, hiszen az adatgyűjtés hatékonysága épp úgy része a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépésnek, mint például a megfelelő szabályozás kialakítása vagy a jogalkalmazók felkészítése e szabályok alkalmazására. A megbízható adatok összegyűjtése, elemzése és nyilvánosságra hozatala alapvető jelentőségű mind a széles társadalom, mind az érintett hatóságok tudatformálásához.

Azonban rendelkezésre álló statisztikai adatok sok esetben közel sem adnak valós képet e bűncselekmények valós elterjedtségéről. Ennek több oka van, amelyek közül az adatgyűjtési rendszer hiányosságai csak az egyik. Az okok két nagyobb csoportba sorolhatók: az alacsony jelentési hajlandóságból fakadó látencia, azaz amikor hatóság tudomására sem jut a cselekmény, valamint a gyűlölet-bűncselekmények rögzítésével, az adatgyűjtéssel kapcsolatos hibák. Az adatgyűjtéssel kapcsolatos problémák további két alcsoportra bonhatók: a különféle jogalkalmazói anomáliák (alulminősítés, rendőri intézkedések elmulasztása stb.) és magából az adatgyűjtési rendszer alkalmatlanságából fakadó problémákra.

A vita résztvevői egyetértettek, hogy a magyarországi adatgyűjtési rendszer jelenlegi formájában nem alkalmas a gyűlölet-bűncselekmények valós kiterjedésének felmérésére. Márpedig a jogalkotónak és a jogalkalmazó szerveknek is tényszerű adatokra van szüksége ahhoz, hogy felismerjék a probléma valós súlyát.

Számos ötlet felmerült a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos adatgyűjtés hatékonyabbá tétele valamint az adatgyűjtési rendszer általános hatékonyságának növelésére vonatkozóan. A vita alapjául szolgáló írást javaslatokkal kiegészített formában a szerző az elkövetkező hónapokban publikálja és a honlapon is elérhető lesz a GYEM által készített szakmai anyagok között.