Találkozó az ENSZ moldáv kirendeltségének képviselőjével

Moldovában új büntetőtörvénykönyv készül, a gyűlölet-bűncselekményre vonatkozó szabályozást az európai normáknak és jó gyakorlatoknak megfelelően kívánja megalkotni a törvényhozás. A kodifikációt előkészítő moldáv igazságügyi minisztérium több szakértői csoporttal együttműködve végzi a kodifikációs munkát, amelyben részt vesz az ENSZ helyi kirendeltsége is. A jogszabály megalkotása során külföldi szakértőkkel is konzultálnak.

2014 januárjában Claude Cahn, az ENSZ Moldovába telepített kirendeltségnek munkatársa azért érkezett Magyarországra, hogy megismerje a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogszabályokat és gyakorlatot. A magyar jogalkotás keretként szolgálhat Moldova számára is, hiszen hasonlóak a társadalmi körülmények, problémák.

Claude Cahn, az ENSZ emberi jogi tanácsadója magyarországi útján a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) két tagjával, Dombos Tamással (Háttér Társaság) és Ivány Borbálával (Magyar Helsinki Bizottság) találkozott. A GYEM két szakértője felvázolta a közösség tagja elleni erőszak tényállásának hátterét, elemezték az egyes elkövetési magatartásokat és azok jogszabályi hátterét. A szakértők a megfelelő jogi szabályozás kialakítására különböző stratégiákat javasoltak a moldáv szabályozás ismertetése alapján, álláspontjuk szerint érdemes megtartani a sui generis gyűlölet-bűncselekmény tényállást, ebbe – a magyar mintával egyezően – belefoglalni a legjellemzőbb elkövetési magatartásokat. Az önálló törvényi tényállás kiemeli e súlyos, emberi méltóságot és a közösséget durván sértő cselekmény jelentőségét, a jövőbeni képzések jobban fókuszálhatóak, a társadalom, a közvélemény egyszerűbben tájékoztatható, az áldozatokat könnyebb a fellépésre bíztatni. Érdemes a tényállásban a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportokat kifejezetten felsorolni, hogy az kapaszkodóként szolgáljon a jogalkalmazók mellett az áldozatok számára is, megkönnyítse a jogi segítséget nyújtók helyzetét. Kiegészítésként a legjellemzőbb előítélet-motivációval elkövetett cselekményeknél (pl. zaklatás, rongálás) minősítő körülményként lehet feltüntetni a gyűlölet indítékot.

A szakértők kiemelték, hogy a hazai tapasztalatok azt jelzik, az „elméleti jellegű” jogszabályoknál talán még fontosabb a gyakorlat. Ezért elengedhetetlen a jogalkalmazók képzése. Meg kell vizsgálni, hogy a moldáv gyakorlatban pontosan hol akadnak el az ügyek, miért nem kerülnek felszínre az esetek, ami miatt az áldozatok védelme hiányos, elégtelen. A vizsgálat alapján érzékenyítő és tárgyi tudást biztosító, gyakorlatorientált képzéseket kell nyújtani a rendőröknek, ügyészeknek, bíráknak. A társadalmi érzékenyítés, az áldozatoknak biztosított hatékony (jog)védelem elengedhetetlen.

A szakértők találkozót szerveztek dr. Miskolci Barnával az új magyar Büntető Törvénykönyvet kodifikáló szakértői csoport vezetőjével is.