alulminősítés

Újabb strasbourgi ítélet gyűlölet-bűncselekményről

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Škojanec kontra Horvátország ügyben (25536/14 számú kérelem) hozott ítéletében ismételten megállapította a nyomozóhatóságok mulasztását a rasszista motiváció kivizsgálása kapcsán. Az indoklás kiemelte, hogy az előítéletes indítékok kivizsgálása akkor sem mellőzhető, ha a rasszista támadás egyik áldozata maga nem roma származású, de őt az elkövetők annak vélhetik, illetve a roma származású személlyel való kapcsolata miatt maga is célponttá válhat.

Jobb későn mint soha: négy év után ítélet

Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a TASZ látta el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.  

Bicskei Járásbíróság: horogkereszt, skinhead öltözék, náci nézetek büszke hangoztatása nem elegendő az előítéletes beállítottság bizonyításához

Tiltott önkényuralmi jelkép, horogkereszt használatáért korábban elítélték az elefántcsontparti menekültet eszméletlenre verő két vádlottat, a ruházkodásukban, hajviseletükben felismerhető skinhead jellegzetességeket elismerte a bíróság, egyikük még vallomásában is büszkén nyilatkozott a nemzetiszocialista nézeteiről. Mindez mégsem volt elég ahhoz, hogy a Bicskei Járásbíróság bizonyítottnak ítélje az elkövetők szélsőjobboldali nézeteit.

Feliratkozás RSS - alulminősítés csatornájára