nemzetközi ügyek

Májusban Magyarország ismét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt ad számot az emberi jogok hazai helyzetéről az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) eljárás keretében. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport árnyékjelentést készített az előítélet motiválta bűncselekmények helyzetéről, és véleményeztük a Kormány nemzeti jelentés tervezetét.

Az ENSZ Kisebbségügyi Fóruma 2015. november 24-25-én tartotta nyolcadik ülésszakát Genfben. A fórum azonosítja és elemzi az ENSZ-nek a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992-es nyilatkozatának végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, kihívásokat, lehetőségeket és kezdeményezéseket.

A konferencia résztvevői

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (OSCE/ODIHR) 2015. november 18-19-én Bécsben tartott először olyan konferenciát gyűlölet-bűncselekmény témában, amelyen a civil szervezetek képviselői és a tagállamok képviselői egyszerre vettek részt.

A találkozó résztvevői

Kétnapos tanulmányútra érkezett Magyarországra az az amerikai kutatócsoport, amely a gyűlölet-jelenségek rendészeti aspektusait, a kisebbségi közösségek és a rendészeti szervek közötti kapcsolatok jó gyakorlatait kutatja. A kutatócsoport a Gyűlölet-bűncsekemények Elleni Munkacsoport képviselőjével is találkozott.

Európa Tanács

A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) 2015-ös Magyarországról szóló jelentése javasolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben a gyűlölet-bűncselekmények között szabályozzák az előítéletes zaklatást is, a rasszista motiváció pedig legyen nevesített általános jellegű minősítő körülmény. Az ECRI elismeri, hogy a rendőrség az utóbbi években tett előrelépéseket a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának terme

A Gyűlölet-Bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagszervezete, a Magyar Helsinki Bizottság az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága számára összeállította a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány érvényesülése kapcsán felmerülő legfontosabb problémákat, külön fejezetet szentelve a gyűlölet-bűncselekmények kezelésének.

forrás: http://disabilitydirect.com/derby/hate-crimes-on-disabled-up-by-213/

Összefoglaló tanulmány jelent meg a gyűlölet-bűncselekmények üldözése témájában az Európai Unióban alkalmazandó normákról és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatában kialakult standardokról.

Robin Sclafani, a CEJI igazgatója a konferencia megnyitóján

A Facing Facts projektben 2015. március 3–4. között konferenciát tartottak Brüsszelben, „European Conference for a victim centered approach to tackling hate crimes” címmel. A konferencián a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) két képviselője is részt vett.  

A megfelelő forrásokkal rendelkező, célirányos áldozatsegítő szolgálatok létfontosságúak ahhoz, hogy a bűncselekmények áldozatai a nekik okozott szenvedésért valódi igazságszolgáltatásban részesüljenek, és hogy jogaikat ténylegesen tiszteletben tartsák. Az Európai Unióban működő áldozatsegítő szolgálatokról készült, 2015 januárjában megjelent első átfogó elemzésében az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) arra hívja fel a figyelmet, hogy az előrelépések ellenére sok tagállamban vannak még problémák. Az FRA azt javasolja, Magyarország erősítse meg a képzést, a kormányt pedig inti, hogy különbséget tegyen az áldozatsegítő civil szervezetek között. 

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa Magyarországról szóló 2014-es jelentésében azt írja, hogy a hatóságoknak intenzívebben kell foglalkozniuk a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésével, kezelésével, és valós támogatást kell nyújtaniuk az áldozatoknak. Az emberi jogi biztos azt javasolja, hogy a rendőröknek, ügyészeknek és bíráknak a nemzetközi és hazai civil szervezetekkel együttműködve szervezzenek képzéseket.

Oldalak

Feliratkozás RSS - nemzetközi ügyek csatornájára