ügyészség

A Legfőbb Ügyészség épülete

A GYEM a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, miután a Legfőbb Ügyészség megtagadta egy jogértelmezést tartalmazó, általános érvényű állásfoglalásának kiadását. A NAIH megerősítette, hogy a nem pusztán egyedi ügyhöz kapcsolódó általános iránymutatások közérdekű adatoknak minősülnek, ezek kiadását bárki kérheti.

 

A Legfőbb Ügyészség a GYEM kezdeményezésére olyan jogértelmezést adott ki az ügyészségek felé, amely értelmében a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése bűncselekmény már akkor is megvalósul, ha valaki a Facebook-on kezd illegális rendfenntartó tevékenységhez embereket toborozni.

 

Több alkalommal jeleztük a hatóságok felé, és adtunk hangot véleményünknek a sajtó közvetítésével, miszerint nyilvánvaló volt az előítéletes indítéka, így közösség tagja elleni erőszak miatt kellene vádat emelni a 2015 szeptemberében menekülőket és az őket segítőket fenyegető Sz. Attila ügyében. Most megszületett a várva várt döntés.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács HELP Programjának megbízásából az európai tagállamokban bírák és ügyészek számára alkalmazható elektronikus tananyagot dolgoztak ki a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépésre. A tananyagot Magyarországon a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Igazságügyi Akadémia által szervezett képzésen használják először, amelyen 31 ügyész és bíró vesz részt.

A képzés résztvevői

A Magyar Helsinki Bizottság gyakorlatorientált, interaktív továbbképzést szervezett bírák és ügyészek számára a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékony büntetőjogi fellépés tárgyában.

dr. Bócz Endre

Dr. Bócz Endre nyugalmazott, volt fővárosi főügyész a Négy évtized az ügyészségen – Pályám emlékezete című életrajzi könyvében külön fejezetben foglalkozik a gyűlölet-bűncselekményekkel. A „skinhead-ügyek” fejezet az 1980-as és 1990-es évek rasszista bűnügyeiről ad képet.

Feliratkozás RSS - ügyészség csatornájára