eset

Emberi Jogok Európai Bírósága

A 2017.10.31-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást és elmulasztották kivizsgálni annak esetleges rasszista indítékát.

A homofób és transzfób támadások bejelentésének fontosságát hangsúlyozó kampányt indított munkacsoportunk tagszervezete, a Háttér Társaság. Négy homofób támadás áldozata osztotta meg történetét a nyilvánossággal: mi történt velük, milyen hatása volt az életükre, miért tartották fontosnak, hogy feljelentést tegyenek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Škojanec kontra Horvátország ügyben (25536/14 számú kérelem) hozott ítéletében ismételten megállapította a nyomozóhatóságok mulasztását a rasszista motiváció kivizsgálása kapcsán. Az indoklás kiemelte, hogy az előítéletes indítékok kivizsgálása akkor sem mellőzhető, ha a rasszista támadás egyik áldozata maga nem roma származású, de őt az elkövetők annak vélhetik, illetve a roma származású személlyel való kapcsolata miatt maga is célponttá válhat.

Emberi Jogok Európai Bírósága, Strasbourg

A jogalkalmazók munkájának segítése érdekében a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport elkészítette az Emberi Jogok Európai Bírósága gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos ítéleteinek magyar nyelvű összefoglalóját. Az összefoglaló rendszerezi és ismerteti a strasbourgi joggyakorlatból fakadó, a jogalkalmazók eljárásával kapcsolatban támasztott sztenderdeket is.

 

A Kúria elnöke 2015-ben joggyakorlat-elemző csoportot alakított a gyűlölet-bűncselekmények bírói gyakorlatának elemzésére. Az elkészült összefoglaló vélemény – a GYEM álláspontjával egyezően - rámutat a kapcsolódó jogalkalmazás, különösen a nyomozati szak hiányosságaira, valamint az adatgyűjtéssel kapcsolatos problémákra.

Demonstráció Devecseren. (Fotó: Nagy Lajos / MTI)

Sikert értünk el az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A bíróság kimondta, hogy a magyar hatóságok fellépése elégtelen volt a 2012-es devecseri szélsőjobboldali tüntetésen, ahol kővel dobálták és szidalmazták a helyi romákat. A bíróság álláspontja, hogy a hatóságok ezzel azt üzenték a nyilvánosságnak, hogy a nyíltan rasszista magatartások következmény nélkül maradhatnak.

Ellentüntetők a Budapest Pride-on (hvg.hu, 2012)

Közösség tagja elleni erőszak bűntettében találtak bűnösnek öt férfit, akik 2013. július 6-án a Budapest Pride felvonulás után homofób és rasszista megjegyzések közepette bántalmaztak három férfit. Két elkövető letöltendő, három pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A sértetteket a Háttér Társaság képviselte. Az ítélet nem jogerős.

Közösség tagja elleni erőszak bűntettében találtak bűnösnek öt férfit, akik 2013. július 6-án a Budapest Pride felvonulás után homofób és rasszista megjegyzések közepette bántalmaztak három férfit. Két elkövető letöltendő, három pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A sértetteket a Háttér Társaság képviselte. Az ítélet nem jogerős.

 

Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a TASZ látta el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.  

Több alkalommal jeleztük a hatóságok felé, és adtunk hangot véleményünknek a sajtó közvetítésével, miszerint nyilvánvaló volt az előítéletes indítéka, így közösség tagja elleni erőszak miatt kellene vádat emelni a 2015 szeptemberében menekülőket és az őket segítőket fenyegető Sz. Attila ügyében. Most megszületett a várva várt döntés.

Szász Barna indexes újságírót 2012-ben a Milla tüntetésről tudósított, mikor az ellentüntetők közül többen szidalmazták, lezsidózták és lökdösni kezdték. Szemtanúk kérték a készenléti rendőröket, intézkedjenek. Ők azonban semmit sem tettek az újságíró védelmében.  A bíróság azonban kimondta, a rendőrségnek tudomása kellett legyen az újságírót fenyegető veszélyről. Ezért arra kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, hogy újra bírálja el Szász panaszát, amelyet korábban már elutasított.

Oldalak

Feliratkozás RSS - eset csatornájára