eset

A Kúria elnöke 2015-ben joggyakorlat-elemző csoportot alakított a gyűlölet-bűncselekmények bírói gyakorlatának elemzésére. Az elkészült összefoglaló vélemény – a GYEM álláspontjával egyezően - rámutat a kapcsolódó jogalkalmazás, különösen a nyomozati szak hiányosságaira, valamint az adatgyűjtéssel kapcsolatos problémákra.

Demonstráció Devecseren. (Fotó: Nagy Lajos / MTI)

Sikert értünk el az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A bíróság kimondta, hogy a magyar hatóságok fellépése elégtelen volt a 2012-es devecseri szélsőjobboldali tüntetésen, ahol kővel dobálták és szidalmazták a helyi romákat. A bíróság álláspontja, hogy a hatóságok ezzel azt üzenték a nyilvánosságnak, hogy a nyíltan rasszista magatartások következmény nélkül maradhatnak.

Ellentüntetők a Budapest Pride-on (hvg.hu, 2012)

Közösség tagja elleni erőszak bűntettében találtak bűnösnek öt férfit, akik 2013. július 6-án a Budapest Pride felvonulás után homofób és rasszista megjegyzések közepette bántalmaztak három férfit. Két elkövető letöltendő, három pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A sértetteket a Háttér Társaság képviselte. Az ítélet nem jogerős.

Közösség tagja elleni erőszak bűntettében találtak bűnösnek öt férfit, akik 2013. július 6-án a Budapest Pride felvonulás után homofób és rasszista megjegyzések közepette bántalmaztak három férfit. Két elkövető letöltendő, három pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A sértetteket a Háttér Társaság képviselte. Az ítélet nem jogerős.

 

Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a TASZ látta el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.  

Több alkalommal jeleztük a hatóságok felé, és adtunk hangot véleményünknek a sajtó közvetítésével, miszerint nyilvánvaló volt az előítéletes indítéka, így közösség tagja elleni erőszak miatt kellene vádat emelni a 2015 szeptemberében menekülőket és az őket segítőket fenyegető Sz. Attila ügyében. Most megszületett a várva várt döntés.

Szász Barna indexes újságírót 2012-ben a Milla tüntetésről tudósított, mikor az ellentüntetők közül többen szidalmazták, lezsidózták és lökdösni kezdték. Szemtanúk kérték a készenléti rendőröket, intézkedjenek. Ők azonban semmit sem tettek az újságíró védelmében.  A bíróság azonban kimondta, a rendőrségnek tudomása kellett legyen az újságírót fenyegető veszélyről. Ezért arra kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, hogy újra bírálja el Szász panaszát, amelyet korábban már elutasított.

2015 októberében hozta meg az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Balázs kontra Magyarország ügyben. Ebben hangsúlyozta, hogy nemcsak azt a támadást lehet gyűlölet-bűncselekményként minősíteni, amely kizárólag csak az áldozat alapvető személyiségjegyein, hovatartozásán alapuló előítéletből fakadnak, hanem az elkövetők tettei mögött lehet több motívum is. Ilyen esetekben a hangsúlyosabbnak ítélhető indítékot kell alapul venni a bűncselekmény minősítése során, márpedig az előítélet fűtötte gyűlölet ilyen.

 

Tiltott önkényuralmi jelkép, horogkereszt használatáért korábban elítélték az elefántcsontparti menekültet eszméletlenre verő két vádlottat, a ruházkodásukban, hajviseletükben felismerhető skinhead jellegzetességeket elismerte a bíróság, egyikük még vallomásában is büszkén nyilatkozott a nemzetiszocialista nézeteiről. Mindez mégsem volt elég ahhoz, hogy a Bicskei Járásbíróság bizonyítottnak ítélje az elkövetők szélsőjobboldali nézeteit.

Jogerősen 1 év 3 hónap szabadságvesztésre ítélték K. Tamást, amelyet 3 évre felfüggesztettek. A Veszprémi Törvényszék egyetértett az első fokú bírósággal abban, hogy a vádlott közösség tagja elleni erőszakot követett el, amikor 2012 nyarán a felhergelt társaival együtt "csapaterőben" masírozva, majd a romákat szidalmazva a portáikat megtámadta és megdobálta. A másodfokú törvényszék ezzel együtt súlyosította a minősítést, és a csoportos elkövetést is bizonyítottnak találta. Ezért emelte meg a büntetést 10 hónapról 15-re.

A Budaörsi Járási Ügyészség egyetértett a rendőrség döntésével, hogy megszüntette a nyomozást Sz. Attila ügyében, aki tavaly szeptemberben menekülteket és az őket segítő nőket szidalmazott, fenyegetett az M1-es és M7-es autópályák közös szakaszán. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport érthetetlennek tartja, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség szerint nem utal előítéletre a férfi magatartása.

Oldalak

Feliratkozás RSS - eset csatornájára