eset

Tiltott önkényuralmi jelkép, horogkereszt használatáért korábban elítélték az elefántcsontparti menekültet eszméletlenre verő két vádlottat, a ruházkodásukban, hajviseletükben felismerhető skinhead jellegzetességeket elismerte a bíróság, egyikük még vallomásában is büszkén nyilatkozott a nemzetiszocialista nézeteiről. Mindez mégsem volt elég ahhoz, hogy a Bicskei Járásbíróság bizonyítottnak ítélje az elkövetők szélsőjobboldali nézeteit.

Jogerősen 1 év 3 hónap szabadságvesztésre ítélték K. Tamást, amelyet 3 évre felfüggesztettek. A Veszprémi Törvényszék egyetértett az első fokú bírósággal abban, hogy a vádlott közösség tagja elleni erőszakot követett el, amikor 2012 nyarán a felhergelt társaival együtt "csapaterőben" masírozva, majd a romákat szidalmazva a portáikat megtámadta és megdobálta. A másodfokú törvényszék ezzel együtt súlyosította a minősítést, és a csoportos elkövetést is bizonyítottnak találta. Ezért emelte meg a büntetést 10 hónapról 15-re.

A Budaörsi Járási Ügyészség egyetértett a rendőrség döntésével, hogy megszüntette a nyomozást Sz. Attila ügyében, aki tavaly szeptemberben menekülteket és az őket segítő nőket szidalmazott, fenyegetett az M1-es és M7-es autópályák közös szakaszán. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport érthetetlennek tartja, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség szerint nem utal előítéletre a férfi magatartása.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint egyezménysértő volt a hatóságok eljárása annak a TASZ által képviselt gyöngyöspatai asszonynak az ügyében, akit a Betyársereg egy tagja durván megfenyegetett a településen 2011 tavaszán, a szélsőséges „járőrözések” idején.

A Legfőbb Ügyészséghez fordultunk annak érdekében, hogy hivatalból vizsgálja felül a menekülők elleni M1-M7 autópályán elkövetett gyűlölet-bűncselekmény ügyében hozott, téves minősítést és alaptalan eljárás megszüntetést.

Egy év hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre, illetve közérdekű munkára ítélte a bíróság közösség tagja elleni erőszak miatt azt a két fiatal férfit, akik 2014. április 21-én megrúgtak, majd leköptek két Budapesten tanuló brazil meleg diákot. A sértettek képviseletét a Háttér Társaság látta el, az ítélet nem jogerős.

A magyarországi kriminológia és kriminalisztika történetének egyik legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata 2008. július 21-én kezdődött Galgagyörkön. A rasszista indítékú támadások egy éven keresztül zajlottak, majd 2009. augusztus 21-én hajnalban elfogták a gyanúsítottakat. A büntetőeljárás végét a 2016. január 12-i döntés hozta meg, a Kúria helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletét, így jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét.

Csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt két év - három év hat hónapra felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik tagját, aki 2012-ben egy nagyobb csoport tagjaként a Budapest Pride résztvevőit szidalmazta, fenyegette.

A Kúria 2015. szeptember 28-án hozott ítélete szerint rendben volt, hogy a rendőrök nem intézkedtek a helyszínen a devecseri cigányellenes attaknál. Tagszervezetünk, a Magyar Helsinki Bizottság szerint nem, ezért a strasbourgi bírósághoz fordult.

Levélben fordultunk a Budaörsi Rendőrkapitánysághoz a 2015. szeptember 4-én az M1-M7 autópályán történt menekültellenes incidens helyes minősítése érdekében.