Az ECRI 2015-ös jelentése Magyarországról

Európa Tanács

Az Európa Tanács által felállított Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) az emberi jogok alakulását és érvényesülését figyelemmel kísérő, a rasszizmussal és az intoleranciával összefüggő kérdésekre szakosodott független testület. A bizottság 2015 júniusában adta ki Magyarországról szóló jelentését.

A magyar hatóságok által kiadott információk szerint 2009 és 2013 között 191 olyan esetet jelentettek, amelyekben az erőszakot feltételezhetően gyűlölet motiválta, ezek közül 94 ügyben született ítélet, ebből 33 esetben szabtak ki szabadságvesztés büntetést. A hatóságok arról tájékoztatták az ECRI-t, hogy ezen bűncselekmények áldozatainak 54%-a roma, 8,5%-a zsidó, 17%-a pedig a magyar többség tagja volt. Nincs adat LMBT áldozatokról.

A jelentés a gyűlölet-bűncselekmények szabályozásával kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a közösség tagja elleni erőszakot szabályzó 216. szakaszában a nyilvános zaklatást is szabályozni kellene.

Az ECRI sajnálattal állapítja meg, hogy az új Büntető Törvénykönyv nem tiltja az olyan ideológia rasszista céllal történő nyilvános hirdetését, amely személyek valamely csoportosulásának faj, bőrszín, nyelv, vallás, állampolgárság vagy nemzeti vagy etnikai származás alapján való felsőbbrendűségét vallja, vagy amely személyek ilyen csoportjait lealacsonyítja vagy becsméreli. Nem tilalmazott a rasszista megnyilvánulásokat tartalmazó képi vagy más anyagok rasszista céllal történő nyilvános terjesztése, szétosztása, előállítása vagy tárolása; a rasszizmust támogató csoportok létrehozása vagy vezetése, ilyen csoportok támogatása és a tevékenységeikben való részvétel; a faji megkülönböztetés a közhivatal ellátása vagy közszolgálati funkció betöltése során, és nincs szabályozva a jogi személyek felelőssége ebben a tekintetben. Az ECRI ajánlja, hogy módosítsák a Büntető Törvénykönyvet az előbbiekben felsorolt joghézagok megszüntetése érdekében.

Az ECRI korábbi országjelentése azt javasolja, hogy iktassanak be a büntető jogszabályok közé olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten súlyosító körülménynek tekintik a rasszista indítékot. A Büntető Törvénykönyv 80. szakasza tartalmazza a „büntetés kiszabásának elveit”, ami a súlyosító és enyhítő körülmények általános keretszabálya, ugyanakkor ez nem tesz külön említést a rasszista indítékról. Több olyan bűncselekmény van, mint például az emberölés vagy testi sértés, amely súlyosabban büntetendő, ha „aljas indokból vagy előre kitervelten” követik el. Az ECRI véleménye szerint minden bűncselekményre ki kellene terjeszteni és nevesíteni kellene, hogy minősítő körülménynek minősül, ha rasszista indítékból (aljas indokból) követik el. Az ECRI legutóbbi országjelentésében megismétli ezt az ajánlását, hiszen azt nem teljesítették az eltelt időben.

Az ECRI sajnálattal állapítja meg, hogy a 2013 szeptemberében elfogadott új Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia és a 2013-2015-ös Akcióterv nem tartalmaznak olyan intézkedéseket, amelyek kifejezetten a gyűlölet motiválta bűncselekmények elleni fellépésre irányulnának.

Az ECRI felhívja a figyelmet arra, hogy 2006 óta félkatonai csoportok masíroztak és szerveztek tüntetéseket falvakban, például 2011 márciusában több hétig ilyen csoportok járőröztek Gyöngyöspatán. Mindezeket az eseteket az jellemezte, hogy a roma embereket a saját lakóhelyükön, törvénytelen járőrözés, romaellenes jelszavak skandálása, halálos fenyegetések, olykor pedig ingatlanjainak megrongálása révén megfélemlítették, zaklatták. Az ECRI ugyanakkor megjegyzi, hogy a helyzet 2013 óta láthatóan javult.

A romagyilkosságok során előforduló rendőrségi hiányosságok részbeni kezelése fontos változásokat eredményeztek. A jelentés kiemelkedően pozitív fejleménynek tartja, hogy a rendőrségnél létrehozták a gyűlölet-bűncselekmények szakvonalat. Ma már minden megyében és a fővárosban van egy rendőrtiszt, aki a gyűlölet-bűncselekmény szakvonal tagja. A kijelölt rendőrőknek képzéseket szerveztek civil szervezetek segítségével. A képzések főként olyan témákkal foglalkoztak, mint a bizonyítékok azonosítása, tudatosságnövelés és az áldozatok támogatása.

Az ECRI arról is tájékoztatást kapott, hogy a gyöngyöspatai incidens óta a rendőrség folyamatosan figyeli azokat a területeket, ahol konfliktus veszélye fenyeget, illetve a nemzetbiztonsági hatóságok is követik a félkatonai csoportok kommunikációját és tevékenységeit. Az ECRI üdvözli ezeket a lépéseket, mert orvosolják a múltbeli hiányosságokat, és a jövőben jobb válaszokat tudnak adni a rasszista megkülönböztetés motiválta erőszakra.

A teljes jelentés magyar nyelvű változata ezen a linken érhető el.