Az ENSZ felhívta Magyarországot, hogy sürgősen lépjen a gyűlöletkeltés ellen

Az ENSZ Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottságát aggasztja, hogy Magyarországon erős a romákkal, bevándorlókkal, menekültekkel és más kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletkeltés, amiben magának a kormánynak is szerepe van. A Bizottság azonnal intézkedésekre szólította fel a magyar államot a rasszista gyűlöletkeltés megszüntetésére és megelőzésére.

A Bizottság az ENSZ égisze alatt született és Magyarországon 1969 óta hatályos, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezmény végrehajtását ellenőrzi a tagállamokban, amelyek elvileg két évente készítenek jelentést számára az egyezményből fakadó kötelezettségeik teljesítéséről. Magyarország 2002 óta nyolc alkalommal elmulasztotta ezt a kötelezettségét. A magyar kormány 16 év után, 2018 augusztusában küldte meg először országjelentését a Bizottságnak. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport 2019 márciusában adott le árnyékjelentést a Bizottság számára. Munkacsoportunk egyik tagszervezete, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai részt vettek a Bizottság 2019 áprilisában Genfben tartott, a magyarországi helyzetet tárgyaló ülésén.

A Bizottság fontos összegző megállapításokat tett a Magyarország elmúlt 16 évéről szóló magyar kormányjelentésre reagálva.

A gyűlölet-bűncselekmények kapcsán, elismerve a jogszabályi környezet javulását és a rendőrség képzésére tett erőfeszítéseket, a Bizottság aggodalmának adott hangot amiatt, hogy továbbra is jellemzőek a erőszakos rasszista bűncselekmények, különösen romákkal szemben; hogy az esetek alulminősítése, az adatgyűjtés problémái és a nem kellően hatékony nyomozások az elkövetők felelősségre vonásának elmaradásához vezetnek.

E problémák orvoslása céljából a Bizottság javasolja, hogy Magyarország:

• azonnal tegyen  intézkedéseket a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésére, a sérülékeny csoportok védelmére,
• a vonatkozó jogszabályok alkalmazásáról konkrét példákkal, statisztikákkal szolgáltasson részletes információkat a Bizottság számára;
• szervezzen képzéseket rendőrök, ügyészek és bírák számára,
• garantálja a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő felismerését, regisztrálását, nyomozását és az elkövetők tettükkel arányos szankcionálását;
• biztosítsa, hogy a jogszabályok azonos módon védjék a kisebbséget és a többséget és, hogy a büntetéseket objektív kritériumok és ne az elkövetők etnikai hovatartozása alapján szabják ki.

A Bizottságot aggasztja, hogy Magyarországon a romákkal, bevándorlókkal, menekültekkel, menedékkérőkkel és más kisebbségekkel szembeni, a médiában és az interneten is terjedő rasszista gyűlöletbeszéd fokozza e csoportokkal szembeni intoleranciát és előítéleteket.  A Bizottság különösképpen aggasztónak találja, hogy magas tisztségűközszereplők, politikusok tesznek olyan kijelentéseket, amelyek alkalmasak a rasszista gyűlölet erősítésére, különös tekintettel a kormány 2015-ben indult bevándorlás- és menekültellenes kampányára. 

Fentiek miatt a Bizottság javasolja, hogy a magyar állam:

• tegyen azonnali lépéseket a rasszista gyűlöletbeszéd és uszítás megfékezésére. Nyilvánosan határolja el magát a közszereplők, politikusok gyűlöletbeszédétől és tegyen intézkedéseket a sérülékeny csoportok megvédésére;
• minden szükséges intézkedést tegyen meg a rasszista gyűlöletbeszéd megelőzésére a vonatkozó jogszabályok és jogalkalmazás megerősítésével,
• biztosítsa, hogy hatékonyan azonosítsák, regisztráljákés üldözzék a közösség elleni uszítást és büntessék az elkövetőket, akkor is, ha azok politikusok vagy médiamunkások, és az ilyen eljárásokról a magyar kormány szolgáltasson adatokat a következő időszakos jelentésében.

A Bizottságot továbbá mélyen aggasztja, hogy Magyarországon rasszista gyűlöletet szító szervezetek működnek . Nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy a 2011-ben bevezetett új büntetőjogi tényállás mennyiben akadályozta meg ilyen szervezetek kialakulását és működését és arról sem, hogy az állam milyen intézkedéseket tett az ilyen szervezetek által előidézett uszítás megelőzésére.

A Bizottság ezért javasolja, hogy a magyar állam nyilvánítsa jogellenesnek és tiltsa be az olyan szervezeteket, amelyek gyűlöletet szítanak.

A GYEM árnyékjelentését a kapcsolt dokumentumban olvashatja.