Az Emberi Jogok Európai Bírósága már három jogerős ítéletben marasztalta el a magyar államot gyűlölet-bűncselekmény nem megfelelő nyomozása miatt. A Miniszteri Bizottság felügyeli az ítéletek végrehajtását, ezért a GYEM beadványban kérte az Európa Tanácstól, hogy hívja fel a kormányt az ügyek mögött meghúzódó strukturális problémák orvoslására.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) először 2005-ben, a Nachova v. Bulgária ügyben – amikor rendőrök lőttek le romákat - állapította meg, hogy a rasszista indíték nyomozásának elmulasztása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét (EJEE). Azóta számos, kifejezetten gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos ügyben döntött az EJEB. A vonatkozó joggyakorlatot egy kiadványban foglaltuk össze, amelyben ismertettük a bíróság ítéleteiből kirajzolódó sztenderdeket.
A joggyakorlat immár három, a magyar állammal szembeni eljárásban hozott elmarasztaló jogerős ítéletet is tartalmaz (ld. A Balázs kontra Magyarország, a R.B. kontra Magyarország és a Király és Dömötör kontra Magyarország ítéleteket), egy negyedik ügyben (M.F. kontra Magyarország) pedig elsőfokon szintén az államot elmarasztaló döntés született, amely még nem emelkedett jogerőre.
Az ítéletek végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli. A döntések végrehajtása nemcsak a konkrét kérelmező számára megítélt kártérítés kifizetését jelentheti, hanem általános (jogalkotási vagy jogalkalmazói) intézkedések megtételének kötelezettségét is a jövőbeni hasonló jogsértések megelőzésére.
A Miniszteri Bizottságnak írt beadványunkban kifejtettük, hogy - bár az utóbbi években számos előrelépés történt a jogalkalmazás terén - az említett ügyek ugyanazokra a még mindig fennállóstrukturális problémákra (alulminősítés, rendőri intézkedések és nyomozati intézkedések elmulasztása, közösség elleni uszítás tényállásának nem megfelelő alkalmazása) vezethetők vissza, amelyeknek rendszerszintű okai vannak (mint például a nyomozati protokoll hiánya vagy a rendőrségi szakvonal kapacitásbeli hiányosságai).
Javaslatot tettünk arra, hogy milyen intézkedések megtételére hívja fel a Miniszteri Bizottság a magyar kormányt annak érdekében, hogy az eleget tegyen az ítéletekből fakadó kötelezettségeinek, és megelőzze a hasonló jövőbeni nyomozati hibákat az eljárásokban. E javaslatok között szerepel többek között egy rendőrségi és egy ügyészségi nyomozati protokoll elfogadása, az adatgyűjtés javítása, a rendőrségi szakvonal megerősítése, az áldozatsegítés megerősítése és a jogalkalmazók speciális képzése.