Civil javaslatok is beépültek az új büntetőeljárási kódexbe

Jog

2017. június 13-án elfogadta az Országgyűlés az új büntetőeljárási kódexet. A törvényjavaslat kidolgozása során munkacsoportunk is számos ajánlást tett, amelyek közül több beépült az elfogadott jogszabályba.

A büntetőeljárásról szóló jelenlegi törvényt 1998-ban fogadták el, azóta számos módosításon ment keresztül, így nehezen használhatóvá vált, és több eleme mára igencsak elavultnak számít. A kormány már 2010-ben eldöntötte, hogy új büntetőeljárási kódexet dolgoz ki, amely az új Büntető Törvénykönyvvel együtt 2013-ban lépett volna hatályba. A törvényjavaslat kidolgozása azonban elhúzódott, az első tervezet csak 2016-ban készült el. A késlekedés egyik oka, hogy az előkészítést komoly szakmai munka előzte meg, amelybe a civil szervezeteket is bevonták.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport első alkalommal 2015 júniusában készített szakmai anyagot, amelyben a gyűlölet-bűncselekmény áldozatok szükségleteinek fokozottabb figyelembe vételére tettünk javaslatot, így például a különleges bánásmódot igénylő sértett kategóriájának bevezetésére, a támogató személy kihallgatások során történő jelenlétének lehetőségére, az iratokhoz való hozzáférés javítására, a sértett-terhelt közötti kapcsolat elkerülésére és a panaszjog teljeskörű biztosítására.

2016 szeptemberében a kódex társadalmi vitára bocsátott tervezetét is véleményeztük, szövegszerű javaslatot tettünk a különleges bánásmódot igénylő sértett fogalmának pontosítására, így a gyűlölet-bűncselekmények sértettjeinek a fogalomkörbe vonására; a sértetteket rendkívül megviselő szembesítés mellőzésére; a megfelelően kialakított kihallgatószobák és speciálisan felkészített nyomozók alkalmazására; szexuális bűncselekmények esetén a sértett választása szerinti nemű kihallgató alkalmazására; a civilszervezetek eljárási pozíciójának erősítésére; az iratokhoz való hozzáférés javítására és a panaszjog hatékonyabb érvényesítésére.

2017 márciusában a parlamenti vitához is hozzájárultunk: valamennyi frakció figyelmét felhívtuk a korábbi véleményünkben azonosított problémákra. Javaslatainkkal összhangban országgyűlési képviselők összesen 14 módosító javaslatot nyújtottak be.

A közel két éves folyamat során az alábbi területeken sikerült javaslatainknak érvényt szerezni:

  • a különleges bánásmódot igénylő sértett fogalmának bevezetése, az egyéni értékelésre vonatkozó eljárási garanciák;
  • a támogató személy kihallgatások során való jelenlétének lehetősége;
  • a civil szervezetek sértetti képviselő szerepének erősítése;
  • a nyomozási iratokhoz való hozzáférés javítása;
  • a megfelelően kialakított kihallgatószobák szélesebb körű alkalmazása;
  • a kihallgató rendőr nemére vonatkozó választás lehetőségének biztosítása a szexuális bűncselekmények sértettjeinek.

Két kiemelten fontos javaslatunkat ugyanakkor figyelmen kívül hagyta mind a kormányzat, mind a parlamenti többség:

  • a nyomozó hatóság mulasztásai esetén a jövőben csak közigazgatási eljárás keretében lesz lehetőség a panasztételre, a büntetőeljárás keretében nem;
  • a civilszervezeteknek a jövőben nem lesz lehetőségük a nagyobb számú, meg nem határozható sértettet érintő bűncselekmények (pl. gyűlöletbeszéd) esetén sértetti képviselőként fellépni.

Munkacsoportunk a következő években fokozott figyelmet szentel annak nyomon követésére, hogy az új büntetőeljárási törvényben megfogalmazott változások milyen hatással vannak a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokra. A Munkacsoport egyes szervezeti tagjai pedig továbbra is jogi tanácsot, képviseletet nyújtanak a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak.