Fontos megállapítások az ORFK gyűlölet-bűncselekmény jelentésében

Az ORFK gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos 2011-2013-as munkájáról szóló jelentése elismeri a jogalkalmazási problémákat, méltatja a civil szervezetekkel kialakult párbeszédalapú együttműködést, és fontos javaslatokat tesz arról, hogy milyen intézkedésekre van szükség a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelme érdekében.

Az ORFK Bűnügyi Igazgatósága által készített jelentést közérdekű adatigénylés útján kaptuk meg az ORFK-tól 2015 februárjában, akkor a 2014. évi jelentés még nem volt megismerhető.  

A jelentés alapján 2012-ben jóval több rendőrségi nyomozás indult gyűlölet-bűncselekmény miatt, mint 2013-ban. Megállapítja, hogy a legáltalánosabb gyűlölet-motivációk közé a cigányellenesség és a homofóbia tartozik Magyarországon. A jelentés rámutat, hogy „a terület sajátossága a nagyfokú látencia, amely fakadhat az áldozatok (téves) szégyenérzetéből, illetve a rendőrséggel szemben érzett – olykor jogos – fenntartásaiból is.”

A jelentés – összhangban a GYEM elemzésével  – elismeri, hogy miután továbbra is a váderedményesség az elsődleges szempont a hatósági munkában, a gyűlölet-bűncselekményeket rendszeresen alulminősítik: könnyebben bizonyítható, ugyanakkor enyhébb megítélés alá eső eseteknek (pl. testi sértés, rongálás) minősítik a gyűlölet-bűncselekményeket. Ennek egyik következménye, hogy gyakran hatáskörrel nem rendelkező (helyi) rendőri szerv nyomoz a megyei kapitányság helyett a gyűlölet-bűncselekmények ügyében.

A jelentés méltatja a GYEM-mel kialakult párbeszéd alapú együttműködést, kiemeli a – munkacsoportunk által is rendkívül fontosnak és hatékonynak tartott – esettanulmányozásokat, amelyekre félévente kerül sor a rendőrség, a Belügyminisztérium és a munkacsoportunk képviselői között.

A 2014-ben írt jelentés kifejezetten kimondja, hogy a nyugat-európai esetszámoktól eltérően a muszlim bevándorlókat nem érik támadások hazánkban. Ez a megállapítás a menekülteket jelenleg szinte napi rendszerességgel érő atrocitások tükrében rávilágít arra, hogy a migránsok ellen irányuló gyűlöletcselekmények nyilvánvalóan összefüggenek a kormány 2015 tavaszán indult menekültellenes politikai kampányával.

A jelentés szerint a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében szükség van:

• A jogvédő civil szervezetekkel történő együttműködés fejlesztésére és további szervezetek bevonására;
• A hatóság érzékenyítésére a rendőrség iránti bizalom kiépítése érdekében;
• Speciálisan képzett szakirányítók, nyomozók alkalmazására és elérhetővé tételére;
• Az gyűlölet-bűncselekményekre utaló előítéletesség jeleinek (ún. indikátoroknak) megismertetésére a rendőrséggel (képzések, tájékoztató anyagok útján);
• A bűnmegelőzésre, és a rendőrség megfelelő kommunikációjára.

Munkacsoportunk egyetért a jelentés ajánlásaival, amelyek megvalósítása érdekében továbbra is szívesen együttműködünk a rendőrséggel.