Gyülölet-bűncselekmények az Akadémia Rendészeti Albizottságának ülésén

Magyar Tudományos Akadémia, forrás: Flickr - randwill

A Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Állam- és Jogtudományi Bizottság Rendészeti Albizottsága 2013. március 8-án „A gyűlölet bűncselekmények - dogmatika és joggyakorlat” című tudományos ülésnek adott helyet.

A tudományos találkozó keretében elméleti és gyakorlati szakemberek folytattak párbeszédet a gyűlölet-bűncselekmények hazai elméletéről és joggyakorlatáról, szem előtt tartva a Rendészeti Albizottság azon alaptételét, miszerint a rendészet elméletének kutatói hiszik, hogy munkájukra igényt tartanak a közrendért és a közbiztonságért felelős politikusok csakúgy, mint a rendvédelem szakemberei. E figyelem felkeltése érdekében az előadók és felkért hozzászólók, a gyűlölet-bűncselekmények szabályozásának és e bűncselekmények elleni hatósági fellépés gyengeségeit is jelezték, valamint lehetséges fejlesztési irányokat mutattak a hatékonyság növelése érdekében. Az ülésen a Gyűlölet-bűncselekmény Elleni Munkacsoportot több tagja is felszólalt, kifejezésre juttatva a munkacsoport azon alapcélját, hogy az előítéletes indítékú bűncselekmények szabályozását és a vonatkozó jogalkalmazást hatékonnyá tegye, ennek eredményeként pedig a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai megfelelő védelmet kapjanak, és hosszútávon csökkenjen az előítéletes indítékú bűncselekmények száma.  

Szomora Zsolt (Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar) „A gyűlölet mint motiváció és megjelenési formái a Btk.-ban – dogmatikai alapok” című előadásában ismertette a téma szempontjából releváns bűncselekmények tipológiáját, biztosítva a további előadások elméleti alapját.

Dombos Tamás (Közép-európai Egyetem, Háttér Társaság a Melegekért) „Gyűlölet-bűncselekmények Magyarországon: Jogi szabályozás, statisztikai adatok, sértetti csoportok” című előadásában ismertette a gyűlölet-bűncselekmény fogalmi alapjait, a magyar szabályozást, emellett rámutatott a hivatalos statisztikák gyenge pontjaira, valamint ezek okaira, végül kitért a magyar jogalkotás és jogalkalmazás során sokszor elhanyagolt sértetti témakörre, ezen belül is a sértetti csoportjellemzőkre és az áldozatokra vonatkozó legfőbb kutatásokra.

Dinók Henriett (Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete) „A rendőrségi szervezetváltozások szerepe, a nyomozás hatékonysága” című előadásában a korábbiaktól eltérően nem a szabályozás területén megjelenő hiányosságokra, hanem a jogalkalmazás, azon belül is elsősorban a nyomozások hiányosságaira – főként a hatáskör megoszlás tekintetében megjelenő következetlenségekre – hívta fel a figyelmet – egyedi esetek bemutatása útján.

Udvari Márton (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda) „A joggyakorlat buktatói - néhány eset tanulsága” címmel tartott előadásában egyedi eseteken keresztül mutatta be a Btk. 174/B. §-ában foglalt közösség tagja elleni erőszak bűncselekményéhez kapcsolódó jogalkalmazási hiányosságokat, amelyek közül elsősorban a nyomozások során jelentkező alulminősítést emelte ki.

A felkért hozzászólók közül bírósági részről Dénes Veronika (PKKB), az ügyészségtől Miskolczi Barna (Legfőbb Ügyészség), a rendőrség részéről Szelei Pál (ORFK Bűnügyi Osztály), a tudományos élet képviselőjeként Krémer Ferenc fejtette ki véleményét az elhangzott előadásokkal és a témával kapcsolatban.

Az előadások egy része megtalálható a Rendészeti Albizottság honlapján (http://www.bm-tt.hu/rab/ulesek.html), egy hosszabb összefoglaló pedig a Belügyi Szemlében jelenik majd meg.