A Kormány által létrehozott Emberi Jogi Kerekasztal több munkacsoportjának közös ülésének a gyűlölet-bűncselekmények és a gyülekezési jog volt a témája. Az alulminősítés kérdése továbbra is súlyos probléma, a hatóságok egymásra mutogatnak.
2015 márciusában tartották a közös ülést, amelyre az adott okot, hogy két olyan téma is felmerült a különböző tematikus munkacsoportok ülésén, amely több társadalmi csoportot egyaránt érint. Az egyik ilyen téma a gyűlölet-bűncselekmények, amelynek ma Magyarországon leginkább a romák, a bevándorlók és az LMBT emberek vannak kitéve. A napirend felvezetőjét Dombos Tamás, a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport szakértője tartotta, amelyben a Munkacsoport által készített, 24 jogesetet feldolgozó tanulmány főbb megállapításait ismertette.
Az előadást követő vitán ismét bebizonyosodott, hogy gyűlölet-bűncselekmények elleni erőtlen fellépés mögött sokszor a hatóságok együttműködési képtelensége áll: a rendőrség, az ügyészség és a bíróság a beszélgetésen is egymásra mutogatott az ún. alulminősítés (a gyűlölet-motiváció figyelmen kívül hagyása) tárgyában.
A második napirendi pont is több csoportot érintett, hiszen a szélsőjobboldali vonulások, ellentüntetések a romák lakta településrészek mellett a Pride felvonulások kapcsán is gyakoriak. Hajas Barnabás, az ombudsmani hivatal korábbi munkatársa a rendőrség elmúlt 10 éves gyakorlatát elemezte. Üdvözölte, hogy egyre inkább megjelenik a rendőrség gyakorlatában a kommunikáció fontossága. Az előadó jó gyakorlatként említette a közösségi mediátorok alkalmazását, akik a közösség elismert tagjai közül kerülnek ki, így képesek a tömegre hatni, ugyanakkor a rendőrséggel is szót értenek.
Dombos Tamás előadása itt érhető el.
Az ülésről a kormány által készített emlékeztető itt olvasható.