Hatalmas látenciával kell számolnunk

Magyarországon évente ötvennél kevesebb gyűlölet-bűncselekményt regisztrálnak. Bár ez a szám európai összehasonlításban is nagyon alacsony, nem annak a jele, hogy Magyarországon nincs előítéletesség és ebből fakadó erőszak, hanem sokkal inkább annak, hogy nagyon magas a látencia.

Ezt állapítja meg a 24.hu online hírportálon megjelent cikk, amely közli a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagszervezete, a Háttér Társaság által rendelkezésre bocsátott legfrissebb statisztikákat.

Bár jelentős előrelépések történtek a területen, a gyűlölet-bűncselekmények többségéről továbbra sem értesülnek a hatóságok és a közvélemény sem. 

Ennek okai a cikk szerint, hogy

  • az áldozatok nem merik jelenti a bűncselekményt, mert gyakran nem is tudják, mi az a gyűlölet-bűncselekmény,
  • vagy nem bíznak eléggé a rendőrségben,
  • a rendőr képzetlen ezzel kapcsolatban, vagy akár ő maga előítéletes,
  • a rendőrség nem szeretne plusz munkát, vagy romló statisztikai mutatókat a gyűlölet-bűncselekmények regisztrálása miatt,
  • az ügyész nem látja megalapozottnak, hogy gyűlölet-bűncselekmény miatt tegyen feljelentést.

A 24.hu-nak nyilatkozik Kozáry Andra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki elmondta, hogy a politikai kommunikáció is befolyásolja a társadalmat, így a rendőröket is. A cikk szerint,  ha szétnézünk a világban, mindenütt láthatjuk, hogy a szélsőséges pártok módszeresen bűnbakot csinálnak bizonyos csoportokból. Azt pedig rengeteg tanulmány, kutatás bizonyította, hogy a bűnbakképzés és az előítéletek elterjedése a társadalomban a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények terjedéséhez vezet.

Miközben a politikai klíma nem kedvez a gyűlölet-bűncselekmények regisztrálásának, főkapitányi engedéllyel 550 rendőrnek tartanak a közeljövőben a gyűlölet-bűncselekményekről szóló továbbképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Ajánljuk elolvasásra a teljes cikket