Konferencia-beszámoló: Hatékony állami válaszok a gyűlölet-bűncselekményekre

A konferencia résztvevői
Kerezsi Klára megnyitóbeszéde
A közönség
Az első panelbeszélgetés
Kirs Eszter előadása

2017. november 21-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Doktori Iskola és a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) közös szervezésében került megrendezésre a Hatékony válaszok a gyűlölet-bűncselekményekre című egésznapos konferencia. A konferencián a GYEM tagjain kívül valamennyi jogalkalmazói hivatásrend képviselői tartottak előadást, akik saját álláspontjukat, tapasztalataikat ismertették a témával kapcsolatban.

A konferenciát Kerezsi Klára egyetemi tanár, a NKE RTK Doktori Iskolájának vezetője nyitotta meg, aki a gyűlölet jelenségéről, eredetéről, fokozatairól beszélt, amelyeket történelmi példákkal támasztott alá. Kerezsi Klára hangsúlyozta, hogy fontos megtalálni a közös nyelvet a gyűlölet-bűncselekmények jogalkalmazási kérdéseinek megvitatására, amelyre ez a konferencia teret adhat.

A konferencia első panelbeszélgetése – Mit kérdezhet a rendőr? – adatvédelmi kérdések gyűlölet-bűncselekmények tanújának kihallgatásakor – arra kereste a választ, hogy a rendőr rákérdezhet-e a gyűlölet-bűncselekmény sértettjének vallására, szexuális irányultságára vagy etnikai hovatartozására. A panelbeszélgetés felvezetéseként Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője bemutatta a Munkacsoport által kidolgozott adatvédelmi útmutatót, amely kidolgozásának igénye a rendőrség és a GYEM közötti esetmegbeszéléseken merült fel. Az előadás konklúziójaként elmondható, hogy a rendőr a sértetti és más tanúnál is rákérdezhet a sértett csoport-hovatartozására, védett tulajdonságára, és az erre adott választ jegyzőkönyvezni kell. Továbbá a kihallgató rendőr sértett csoporthovatrtozásával kapcsolatos érzékelését is jegyzőkönyvezni szükséges abban az esetben, ha felmerül a gyűlölet-bűncselekmény gyanúja. Mindennek törvényi alapját az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) valamint a büntetőeljárásról szóló törvény adják meg. Fontos kiemelni mennyire érzékeny terület ez az adatvédelmi szempontok miatt, amely kezelésére sem a rendőrök, sem a sértettek és sem a tanúk nincsenek felkészülve, ezért elengedhetetlen a fokozott körültekintés és a nyílt kommunikáció a hatóság részéről.

Az adatvédelmi útmutatóra elsőként Osztopáni Krisztián vizsgáló, a NAIH munkatársa reflektált. Elmondta az adatgyűjtés legfontosabb alapelveit, melyek közül kiemelte, hogy az adatgyűjtésnek relevánsnak és tisztességesnek kell lennie, illetve a tájékoztatás fontosságát is hangsúlyozta. Nyitrai Péter r. alezredes, az ORFK Jogi Főosztály, Normaalkotó Osztály osztályvezetője hangsúlyozta, hogy normaalkotási nehézségek nem merülnek fel, de a felhatalmazási rendszer zavaros, mivel mindenki az ágazati felhatalmazásból indul ki, ez viszont megnehezíti az együttműködést. Ezt követően Anti Csaba r. alezredes, az ORFK Bűnügyi​ ​Főigazgatóság ​​Bűnügyi Elemző​​- és Értékelő ​​ Főosztály​​ munkatársa  reagált a felvetésekre. Szerinte fontosak az ilyen háttéranyagok, ez az anyag fogódzót adhat a nyomozások során. Anti Csaba témával kapcsolatos további felvetései például a sértett meghallgatásáról készülő hang- és képfelvétel, vagy a rendőr észlelésének kérdését érintették. A panelbeszélgetés végén egy kisebb diskurzus is kialakult, de a résztvevők egyetértettek a kidolgozott útmutató hasznosságában, illetve a további párbeszéd fontosságában.

A konferencia következő beszélgetésének témája az előítélet indikátorok voltak. A felvezető előadást Szontagh Veronika doktorandusz hallgató (ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék) tartotta meg Mik az előítélet indikátorai? címmel. Előadásában bemutatta a Munkacsoport által kidolgozott indikátorlistát, amely azokat az objektív tényeket és körülményeket tartalmazza, amelyek arra utalhatnak, hogy előítélet motiváció húzódik meg a bűncselekmény mögött. Az előadás során bemutatásra kerültek az dokumentumban meghatározott indikátorok és az elkészítés munkafolyamata, amelyet széles egyeztetési folyamat követett. Az előadás második felében az Országos Kriminológiai Intézet kutatásának eredményeit ismertette az előadó, amely kutatás bemutatja, hogy a közösség tagja elleni erőszak ügyekben miként jelennek meg, mennyire jellemzőek ezek az indikátorok, illetve hazai viszonylatban milyen kifejezések, gesztusok, megjelenési formái vannak az előítéletes bűncselekményeknek. Az előítélet indikátorok fontossága több szinten is megjelenik, az indikátorok segítséget és támpontot jelenthetnek a nyomozás megtervezéséhez a büntetőeljárás folyamán, illetve ezekkel kiküszöbölhetőek lehetnek az alulminősítések.

Az előadást követően Markó Attila r. ezredes, az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály Közterületi és Őrszolgálati Osztály osztályvezetője reflektált az elhangzottakra és a kidolgozott anyagra. Hangsúlyozta, hogy az indikátorlistában 8 olyan indikátor van megnevezve, amelyet a helyszínre érkező járőrnek vagy körzeti megbízottnak kell dokumentálnia. Ezekkel kapcsolatban rámutatott arra a problémára, hogy az állomány tagjai fiatalok, kevés gyűlölet-bűncselekmény van, sok esetben nem találkoznak ilyen üggyel a rendőrök, így nehezen is ismerik fel az indikátorokat. Kiemelte, hogy a képzések keretében igyekeznek egyre több módszertani útmutatót átadni a közterületen szolgálatot teljesítő rendőröknek, hogy minél felkészültebbek legyenek, és a gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújthatnak a helyszínen velük lévő szolgálatparancsnokok tapasztalatai. A következő megszólaló Tóth Zsanett legfőbb ügyészségi ügyész volt, aki kifejtette az indikátorlista fontosságát és hasznosságát, amely megkönnyítheti a nyomozást. Kiemelte, hogy az indikátorok vizsgálata elengedhetetlen minden egyes ügy során. Ezek után két ügyet ismertetett részletesen, ahol minősítési kérdések, problémák merültek fel. Az egyik ügy esetében, annak ellenére, hogy számos indikátor megjelent, mégsem állapították meg az előítéletes indítékot, felvetve a vegyes motiváció kérdését.

Az ebédet követő panelbeszélgetés A​ ​gyűlölet-bűncselekmények​ ​nyomozásának​ ​jellemző​ ​hibái​ ​a​ ​strasbourgi sztenderdek​ ​alapján  címet kapta, amely beszélgetés bevezetőjeként Kirs Eszter egyetemi docens, a Corvinus Egyetem oktatója ismertette az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei alapján kirajzolódott sztenderdeket, amelyek kötelező érvényűek a gyűlölet-bűncselekménnyel kapcsolatos eljárásokban. Ezek a sztenderdek: 1. a hatékony és gyors nyomozásra, hatósági gondosságra vonatkozó kötelezettség, 2. a bizonyítékok pártatlan értékelésének kötelezettsége, 3. az előítéletes indíték feltárására vonatkozó kötelezettség, 4. az előítéletes indíték feltárására vonatkozó kötelezettség gyűlölet-bűncselekményről szóló sui generis tényállás hiányában is, 5. a vegyes motiváció nem zárja ki az előítéletes indíték feltárására vonatkozó kötelezettséget. Az előadó a sztenderdeket példákkal mutatta be, ezek nagy többsége hazai ügy volt, amelyek eljutottak a strasbourgi bíróságig.

Az előadásra elsőként Horváth Péter fellebbviteli főügyész-helyettes, a Győri Fellebbviteli Főügyészség munkatársa reagált, aki elmondta, hogy az igazságszolgáltatás szeme a rendőrség, az ügyészek már nem találkoznak a sértettel és az elkövetőkkel, így a vádhatóság munkatársai rendőrségi észlelés alapján tudnak eljárni. Az ügyészség egyik fontos feladata az érzékenyítés és az oktatás, mivel a konkrét ismeretanyag hiánya észrevehető, viszont kiemelte, hogy ha a képzésen résztvevő ügyészek megismerik a társadalmi hátterét, hatását ezeknek az ügyeknek, akkor hozzáállásuk is változhat. A panelbeszélgetés utolsó felszólalója Dénes Veronika nyugalmazott bíró volt, aki bírósági tapasztalatait ismertette egy konkrét eset kapcsán. Felidézte, hogy a rendőrség sokáig azt hitte, hogy egy tipikus kocsmai verekedésről van szó, annak ellenére, hogy a kocsmában tartózkodó afrikai származású magyar fiatalokra tettek rasszista megjegyzéseket, majd ezek után a vita tettlegességig fajult. Több hónap telt el a vádemelésig, majd a helyes minősítésig, amely a tárgyalás újrakezdését eredményezte. Ennek következménye az volt, hogy számos bizonyíték elenyészett. Dénes Veronika ezzel a példával emelte ki és hozta párhuzamba a strasbourgi sztenderdeket a nyomozással kapcsolatban.

A konferencia következő paneljának témája a rendőrség gyűlöletincidensek során a sértetti csoport tagjai védelmére irányuló alapjogvédelmi kötelezettsége volt, amit a Kúriának a Gyöngyöspata-perben 2017 februárjában hozott jogerős ítélete erősített meg. A panelbeszélgetés első felében Szajbély Katalin főosztályvezető helyettes, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársa ismertette a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán az ombudsmani vizsgálats megindításának okait, a vizsgálat módszertanát, illetve a jelentés főbb pontjait. Kiemelte előadásában, hogy a rendőrség biztosította az eseményeket, nem került sor fizikai erőszakra, de lett volna lehetőség a határozottabb fellépésre és a helyi lakosok védelmére. Hangsúlyozta, hogy a kontextus ismerete is elengedhetetlen, hiszen a településen meglévő települési és oktatási szegregáció jó táptalaja volt ezeknek a szélsőjobboldali járőrözéseknek. Az antidiszkriminációs, közérdekű Gyöngyöspata-per folyamatát Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője ismertette. Bár szerencsére a 2011-es gyöngyöspatai események óta nem történt hasonló volumenű és időtartamú gyűlöletincidens Magyarországon, a jövőben bármikor előfordulhat olyan rasszista indítékú eseménysor, amikor a Gyöngyöspata-perben született ítélet megállapításai a rendőrség számára iránymutatásul kell, hogy szolgáljanak. Jovánovics Eszter előadása konklúziójaként elmondta, hogy a jövőbeni jogsértéstől való eltiltás megkívánja azt, hogy a rendőrség szakmailag felkészült legyen, és megelőző intézkedéseket tegyen a jövőbeni hasonló események esetére. Jovánovics hangsúlyozta, hogy ezen a téren  - függetlenül attól, hogy csak idén lett jogerős az ítélet - a rendőrség számos fontos intézkedést tett 2011 óta. Ide sorolható a Gyűlölet-bűncselekmény Szakvonal 2012-es felállítása és az annak keretében azóta is végzett szakmai munka, az ennek termékeként elkészült rendőrségi útmutatók, továbbá a hatékony együttműködés a GYEM-mel.

A konferencia utolsó programjának témája a 2012-ben felállított gyűlölet-bűncselekmény szakvonal ötéves működése eredményeinek bemutatása és megvitatása volt. A beszélgetés - Múlt,​ ​jelen​ ​és​ ​jövő –​ ​5​ ​éves​ ​a​ ​gyűlölet-bűncselekmények​ ​elleni​ ​rendőrségi​ ​szakvonal - során az elmúlt öt év összes szakvonal koordinátora - Nagygyőr Csilla r. alezredes, kiemelt főreferens, a gyűlölet-bűncselekmények elleni szakvonal országos koordinátora Szücsi-Faragó Julianna r. alezredes, a gyűlölet-bűncselekmények elleni szakvonal volt országos koordinátora (2014-2015) Boross Zsigmond Attila r. alezredes, a gyűlölet-bűncselekmények elleni szakvonal volt országos koordinátora (2012-2014) - beszámolt tapasztalatairól, eredményeiről. Mindannyian kiemelték a civil szervezetekkel való közös hatékony munkát, az esettanulmányozások fontosságát, illetve a megyei szakvonal-tagok képzését, munkájuk támogatását. A panelbeszélgetés végén Demeter Áron emberi jogi szakértő, az Amnesty International Magyarország munkatársa ismertette az ENSZ UPR ajánlásokat, amelyek kifejezetten a szakvonal fejlesztésével kapcsolatosak. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége jó gyakorlatnak minősítette a civil Munkacsoport és az ORFK között rendszeresített esettanulmányozást, amelyek folyamatossága továbbra is biztosítva van. Demeter ismertette a további GYEM-es ajánlásokat is, mint a megyei szakvonal-tagok anyagi elismerése, illetve a képzések körének bővítése.

A konferenciát Pap András László egyetemi tanár (NKE) zárta le, aki zárógondolataiban elmondta, hogy a civilek, a rendőrség és a többi jogalkalmazó szervezet közötti párbeszéd eredményeként mennyire jelentős szakmai gondolatok hangzottak el, illetve összefoglalta a gyűlölet-bűncselekmények kiemelt kezelésének indokait.