A Munkacsoport két éve az eredmények tükrében

Gratuláció

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport két éve, 2013 januárjában jött létre azzal a céllal, hogy az e területen működő civil szervezetek munkájának összehangolása révén javítsa a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés hatékonyságát. Munkánkba azóta több független szakértő is bekapcsolódott. Két év után összegeztük, mit sikerült elérnünk:
 

  1. A Munkacsoport lobbizásának köszönhetően a 2013 júliusában hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó rendelkezései nevesítetten védik a szexuális irányultság, nemi identitás és fogyatékosság miatt védett csoportokat, a törvény pedig továbbra is bünteti a közösség tagja elleni erőszak előkészületét.
     
  2. Sikeres lobbizásunknak köszönhetően 2013. július 1-jétől valamennyi, a Btk. 216. § szerinti közösség tagja elleni erőszak kapcsán indult nyomozást a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok kell, hogy végezzék.
     
  3. 2013-ban több szakmai konferenciát szerveztünk: a Magyar Tudományos Akadémia Rendészeti Albizottságával, valamint a Magyar Rendészettudományi Társasággal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karával együttműködésben. Részt vettünk a brüsszeli székhelyű CEJI szervezet Facing Facts projekt tréningjén és a Gyűlölet-bűncselekmények: közös felelősségünk című konferencián a Tom Lantos Intézetben, képviseltettük magunkat Vilniusban, az Európai Alapjogi Ügynökség Combating Hate Crime in the EU. Giving victims a face and a voice című konferenciáján, és ott voltunk Szalonikiben a How can EU Member States combat hate crime effectively? Encouraging reporting & improving recording címmel rendezett EU-s konferencián is. A szakmai konferenciák jelentős mértékben járulnak hozzá a kérdésre irányuló nagyobb tudományos figyelemhez.
     
  4. A Munkacsoport tagjai rendszeresen publikálnak szakmai és tudományos folyóiratokban, többek között a Belügyi Szemlében és a Fundamentumban. Elkészítettük a közösség tagja elleni erőszak tényállásának kommentárját. Vizsgáltuk a jogalkalmazási nehézségeket, a szabályozási kérdéseket és esettanulmányokat készítettünk emblematikus perekről.
     
  5. Huszonnégy olyan előítélet motiválta bűncselekményt mutattunk be egy kiadványunkban, ahol súlyos jogalkalmazási problémák miatt nem került sor az elkövetők azonosítására vagy felelősségre vonására. Az összeállítás célja, hogy rávilágítson a jogalkalmazás nehézségeire és hiányosságaira, ezzel sarkalva cselekvésre a hatóságokat.
     
  6. A magyar rendészeti szakemberek számára elérhetővé tettük Rendőri Vezetők Nemzetközi Szervezete (IACP) nyomozati iránymutatását. Az iránymutatás elkészítését az a felismerés vezette, hogy a gyűlölet-bűncselekmények sajátos bűncselekménytípust jelentenek, így különös odafigyelésre és érzékenységre van szükség, részben a motiváció bizonyításának nehézségei, részben az áldozatok fokozott sérülékenysége miatt.
     
  7. Az ENSZ 2012-ben értékelte a magyar kormány emberi jogi teljesítményét, különös tekintettel a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépést, és ajánlásokat tett; ezek végrehajtását vizsgálta a munkacsoport 2014-ben és juttatta el észrevételeit az ENSZ-nek.
     
  8. Az Országos Rendőr-főkapitányság gyűlölet-bűncselekmény szakvonal-vezetőjének kezdeményezésére rendszeresen egyeztetünk a rendőrség és a Belügyminisztérium képviselőivel valamint független szakértők bevonásával, hogy az egyes vitatott eseteket megbeszéljük és közelítsük az álláspontokat. 
     
  9. Huszonnyolc rendőr, többek között az országos gyűlölet-bűncselekmény szakvonal tagjai és budapesti kerületi rendőrkapitányok vettek részt kétnapos képzésünkön. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ComPHEE projektjének keretében magyar és külföldi rendőrhallgatóknak tartottunk tréninget a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről. Ezek az alkalmak nagymértékben segítik az előítélet motivált bűncselekményekkel szembeni hatékony fellépés kialakítását. 
     
  10. A Munkacsoport nyilvános megszólalásainak hatására a bűnüldöző szervek több konkrét ügyben korrigálták a korábbi hibás jogi minősítésüket vagy alaposan felkészültek egy-egy veszélyes helyzet kezelésére. Például a kődobálásba torkolló devecseri tüntetés után a szélsőséges szervezetek avasi rendezvényén magas szakmai színvonalon jártak el a rendőrök.  A konyári iskola előtt fenyegetően fellépő szélsőségesek cselekményeiben pedig a kezdeti visszautasítás után nyomozást kezdett a rendőrség