Meghívást kaptunk a rendőrség gyűlölet-bűncselekményekért felelős szakvonaltartóinak országos koordinátorától, Nagygyőr Csilla rendőr alezredestől, hogy előadást tartsunk az áldozatokkal való hatékony rendőrségi kommunikációról az ORFK által a csopaki képzőközpontban szervezett továbbképzésen. A kétnapos képzés első napján, 2016. június 14-én tartottuk meg a délutáni előadásokat a hallgatóságot képező közel 30 szakvonaltartó előtt, akik értékes észrevételeikkel gazdagították a találkozót.
Az előadásokat a GYEM tagjai, Dombos Tamás a Háttér Társaságtól, Demeter Áron az Amnesty International Hungary munkatársa és Kirs Eszter a Magyar Helsinki Bizottság jogi előadója tartották. Az első előadáson gyűlölet-bűncselekmények áldozataival folytatott beszélgetésekről készített kisfilmeket vetítettünk le. Az egyes kisfilmek megtekintése után arról beszélgettünk a jelenlévőkkel, hogy a filmeken megjelenő (zsidó, LMBTQI, roma és menekült/külföldi) védett csoportokra milyen hatást gyakorolnak a gyűlölet-bűncselekmények, melyek azok a tényezők, melyek aláaknázhatják az adott csoporthoz tartozók rendőrségbe vetett bizalmát, és mi a jelentősége a sértettek együttműködésének a büntetőeljárás során.
A második előadást egy rövid elméleti bevezetővel kezdtük az EU Alapjogi Ügynökségének friss kiadványában szereplő kimutatásokra utalva. Az Európai Unió tagállamaiban közel 300 bíróval, ügyésszel, rendőrrel és civil szervezetek munkatársaival végzett interjúk alapján az áldozatok státuszáról szóló jelentés kimutatásai szerint a szakértők többsége egyetértett abban, hogy nagyobb nehézséget okoz a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak feljelentést tenni, mint más, összehasonítható bűncselekmény (pl. testi sértés) áldozatainak, részben a félelem és szégyenérzet miatt, másrészt abból az okból, hogy nem látják értelmét az eljárásnak, sokan nem bíznak a hatóságokban, valamint nem ismerik a jogaikat és az áldozatsegítő szervezeteket. Ez jelentős látenciához vezet. Elősegítheti az áldozatok feljelentéstételi hajlandóságát, ha megfelelő tájékoztatást kapnak a jogaikról és az áldozatsegítő szervezetekről, a hatóságok tesznek azért, hogy növeljék a rendőrségbe vetett bizalmat, a nyomozóhatóságoknál működő, gyűlölet-bűncselekmények üldözésére specializálódott szakértői egységek kellő gonddal végzik a gyűlölet-bűncselekmények esetében folytatott nyomozást különös gondossággal vizsgálva az előítéletes motivációt.
A nyomozás eredményességét növelheti, ha az áldozatokat megfelelő körülmények között és kellő érzékenységgel hallgatják meg a rendőri szervek, ezért az előadásokon különös hangsúlyt helyeztünk az áldozatokkal való kommunikáció megfelelő módjára és eszközeire.