Munkacsoportunk javaslataival összhangban 2018 júliusa óta valamennyi bűncselekmény esetén lehetőség van az előítéletes indítékot a statisztikai rendszerben feltüntetni, és megjelölni, hogy a bűncselekmény mely csoport tagja ellen irányult.
Magyarországon a hatóságok tudomására jutott bűncselekmények adatait az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) tartalmazza. Az új büntetőeljárási kódex hatálybalépéséhez igazodva 2018. július 1-étől az ENyÜBS rendszer is jelentős átalakuláson ment keresztül.
A változás a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó statisztikai adatok rögzítését is érintette: míg korábban gyűlölet-bűncselekményként azonosítani csak a közösség tagja elleni erőszaknak és közösség elleni uszításnak minősülő bűncselekményeket lehetett, az új rendszer valamennyi bűncselekmény (így pl. az emberölés, a zaklatás vagy a szexuális erőszak) esetén is lehetővé teszi az előítéletes motívum feltüntetését, összhangban a Munkacsoportunk által elkészített, a gyűlölet-bűncselekmények beazonosítását megkönnyítő indikátorlistával, amelyet azóta már a rendőrség is használ.
További változás, hogy az előítéletes indíték jellegét, vagyis hogy a bűncselekmény mely csoport tagja ellen irányult (“védett tulajdonság”) korábban csak a közösség tagja elleni erőszak és közösség elleni uszítás esetén lehetett feltüntetni, az új rendszerben viszont valamennyi bűncselekmény esetén.
Következetesebbé vált a rendszer annyiban is, hogy míg korábban csak a nemzeti, faji, etnikai, vallási csoport tagja elleni erőszak esetén volt kötelező a védett tulajdonságot feltüntetni, az új rendszer már a fogyatékosság, a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján elkövetett gyűlölet-bűncselekmények esetén is megköveteli azt.
E változások összhangban vannak azokkal az ajánlásokkal, amelyeket Munkacsoportunk a Gyűlölet-bűncselekmények Magyarországon. Problémák, javaslatok, jó gyakorlatok c. jelentésében, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és Emberi Jogi Bizottsága részére készített szakmai anyagaiban tett.
A gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hivatalos statisztikák megbízhatóságának növeléséhez ugyanakkor nem csak a statisztikai rendszer felépítésének módosítására van szükség, hanem arra is, hogy az eljáró hatóságok a kapcsolódó űrlapokat megfelelően töltsék ki, és azok az aktákban szereplő valós adatokat tartalmazzák. Bízunk benne, hogy az új rendszer bevezetésével megfelelő figyelem irányul a hatóságok munkatársainak felkészítésére, képzésére is.