Strasbourg: a magyar hatóságok elmulasztották kivizsgálni egy rendőrségi kényszervallatás rasszista indítékát

Emberi Jogok Európai Bírósága

A 2017.10.31-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást és elmulasztották kivizsgálni annak esetleges rasszista indítékát.

A jogvédő szervezet ügyfelét 2010-ben előállították a városi rendőrkapitányságra. Ügyfelük később feljelentést tett amiatt, hogy a 12 órás fogvatartás és a kihallgatás alatt állítása szerint hat rendőr és két biztonsági őr brutálisan bántalmazta és megalázta őt azért, hogy elismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle. A rendőrök azt mondták, hogy „nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz”. Az esemény lelkileg is megviselte.

Szabadulása után néhány órával a TASZ ügyfele kórházba ment, az ott kiállított lelet szerint a koponyáján, orrán, lapockáján, csípőjén, karján, kézén és combján is voltak sérülések. A feljelentése alapján indult eljárást az ügyészség arra hivatkozva szüntette meg, hogy  nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy valóban a gyanúsítottak követték el a bántalmazást.

A sértett a TASZ segítségével az EJEB-hez fordult a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt.

Az ítélet megállapította, hogy a kormány nem tudta cáfolni az eljárás során, hogy a rendőrségi fogdán keletkeztek a sértett sérülései. A strasbourgi bíróság szerint továbbá a magyar hatóságok nyomozása nem volt hatékony, és nem vizsgálták meg, hogy a bántalmazásnak volt-e rasszista indítéka. 

Ez a negyedik olyan ítélete a strasbourgi emberi jogi bíróságnak, amelyben a magyar államot elítélik amiatt, hogy valamely bűncselekmény előítéletes indítékát elmulasztották alaposan kivizsgálni. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport a közelmúltban összefoglaló anyagot készített az EJEB kapcsolódó joggyakorlatáról, amely a három korábbi magyar ügyet is tartalmazza.