Strasbourgi sztenderdek gyűlölet-bűncselekményekre irányuló eljárásokban

A jogalkalmazók munkájának segítése érdekében a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport elkészítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos ítéleteinek magyar nyelvű összefoglalóját. Az összefoglaló rendszerezi és ismerteti a strasbourgi joggyakorlatból fakadó, a jogalkalmazók eljárásával kapcsolatban támasztott sztenderdeket is.

Az EJEB esetjoga számos, kifejezetten gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőjogi jogesetet tartalmaz, többek között három, Magyarországgal szembeni ügyben is ítélet született már: a Balázs kontra Magyarország, a R.B. kontra Magyarország és a Király és Dömötör kontra Magyarország ügyekben.

Az EJEB először 2005-ben, a Nachova v. Bulgária ügyben – rendőrök lőttek le roma személyeket - állapította meg, hogy a rasszista indíték nyomozásának elmulasztása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét (EJEE). Azóta a vonatkozó joggyakorlat fejlődött: egyrészt nemcsak az államnak közvetlenül betudható, állami szerv nevében eljáró személyek, hanem magánszemélyek által elkövetett bűncselekmények (pl. Šečić  kontra Horvátország), másrészt nemcsak halálos kimenetelű, hanem bántalmazással járó (pl. Balázs kontra Magyarország), vagy kisebb súlyú, például pusztán fenyegetéssel járó bűncselekmények (R.B. kontra Magyarország) esetében is kimondta a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy rasszista, homofób, vallási vagy más előítéletes indítékra utaló jelek (indikátorok) esetében a hatóságok kötelessége a bűncselekmény elkövetője indítékának alapos feltárása, és ezen túlmenően is a hatékony nyomozás folytatása. Ezen állami kötelezettség elmulasztása a bűncselekmény jellegétől, eredményétől függően az EJEE 2. cikkében garantált élethez való joggal, a 3. cikkben garantált kínzás tilalmával, illetve a 8. cikkben garantált magánélet tiszteletben tartásához való joggal összefüggésben a 14. cikkben biztosított egyenlő bánásmódhoz való jogot sérti.

A jogalkalmazók munkájának segítése, a hatékony nyomozás és ezáltal az áldozatok jogvédelme érdekében a GYEM elkészített egy jogeset-összefoglaló anyagot, amelyben az EJEB vonatkozó joggyakorlatát az ítéletekből kirajzolódó fő sztenderdek mentén csoportosítva ismertetjük a szakma és a nyilvánosság számára.

Az EJEE hivatkozott cikkei kapcsán az EJEB fenti ítéletei által kirajzolt sztenderdek gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban a következők:

1. hatékony és gyors nyomozásra, hatósági gondosságra vonatkozó kötelezettség, 2. a bizonyítékok pártatlan értékelésének kötelezettsége, 3. az előítéletes indíték feltárására vonatkozó kötelezettség, 4. az előítéletes indíték feltárására vonatkozó kötelezettség gyűlölet-bűncselekményről szóló sui generis tényállás hiányában is, 5. a vegyes motiváció nem zárja ki az előítéletes indíték feltárására vonatkozó kötelezettséget.

Reméljük, hogy az összefoglaló anyaggal hozzá tudunk járulni a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékony állami fellépéshez.