Tíz év telt el, de a gyűlölet megmaradt
“10 év telt el, mégsincs áttörés a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek ellen irányuló gyűlölettel szemben folytatott harcban.”– derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által végzett, megismételt, átfogó felmérésből.
Az Európai Unió területén a tartós és széleskörű hátrányos megkülönböztetés és gyűlölet számos kisebbségi csoporthoz tartozó ember társadalomból való kiszorításával fenyeget. Olyan emberek elidegenítésével, akik egyébként erős kötődést éreznek a lakóhelyük szerinti ország iránt és bíznak annak intézményeiben.
Fontosabb megállapítások
Az európai uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló második kutatás (EU-MIDIS II) és tanulmány erősebb jogvédelmet és hatékonyabb intézkedéseket sürget a tagállamok részéről. A kutatásban résztvevő 9 uniós tagállam, több mint 25.000 bevándorlói vagy etnikai kisebbségi háttérrel rendelkező polgárának 38%-át érte hátrányos megkülönböztetés az elmúlt öt évben. Különösen aggasztó, hogy a megkérdezettek, az etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetések 88%-át, a gyűlölet motiválta zaklatások 90%-át és a gyűlölet motiválta erőszakos esetek 72%-át nem jelentették. A kutatási jelentés, ezért az áldozatok sokkal nagyobb fokú megszólítására hívja fel a tagállamokat, másrészt rámutat, hogy a bűnüldöző és az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek további eszközökre van szükségük ahhoz, hogy a bejelentések száma növekedjen.
Gyűlölet-bűncselekmények
A kisebbségi csoportok körében végzett reprezentatív felmérés adatai alapján, minden negyedik válaszadót (24%) ért gyűlölet motiválta zaklatás, és 3 %-uk vált gyűlöletből fakadó fizikai támadás áldozatául a megelőző 12 hónapban. Az elsöprő többség (90%) nem jelentette a rendőrségnek vagy más szervezetnek, szolgálatnak az elszenvedett jogsértést. Azok közül, akik bejelentették az esetüket, csupán 36 % kérte a rendőrség segítségét, 53 % más szervezethez fordult. Kérdésre a válaszadók elmondták, hogy azért nem jelentették az esetüket, mert nem bíztak abban, hogy bármi is történne bejelentésük nyomán.
A tanulmány megállapítja, hogy bár a gyűlölet motiválta zaklatások és bűncselekmények többsége továbbra is közterületen történik, egyre növekszik az online elkövetett jogsértések száma. A romló tendencia és a bejelentések elmaradása miatt egyre nagyobb szükség van arra, hogy megkönnyítsék az áldozatok számára az esetek bejelentését új, például online eszközök segítségével.
Magyarországi romákra vonatkozó adatok
A megkérdezett bevándorlói vagy etnikai kisebbségi háttérrel rendelkező csoportok közül a romák szenvedték el a legmagasabb arányú, az összes gyűlölet motiválta jogsértés 30 %-át. A magyarországi adatok valamivel alacsonyabb értékeket mutatnak az átlagnál: Magyarországon a roma származásával összefüggésben a válaszadók 22 %-a lett zaklatás áldozata az elmúlt 5 évben, szemben a felmérésben résztvevő 9 tagállam 36%-os átlagával. Fizikai erőszakkal való fenyegetést 7% szenvedett el (átlag: 10%), míg erőszakos fizikai támadás áldozatává 5% vált (átlag: 6%). A 9 vizsgált ország közül a legrosszabb értékeket főleg Csehország, a legjobbakat Bulgária mutatja. A jobb eredmények láttán, azonban óvatosságra int a tanulmány. Elképzelhető, hogy a szegregált körülmények között élő romák elszigetelődnek a társadalomtól és gyakorlatilag egy ”párhuzamos társadalomban” élnek, amely a külvilággal eseti és ritka kapcsolatot tart fenn.
Az FRA ajánlásaiban sürgeti az EU tagállamokat, hogy segítsék a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait, hogy jelentsék az eseteket. A tagállamoknak a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén is lépéseket kell tenniük azért, hogy biztosítsák a gyűlölet-bűncselekmények feltárását, a nyomok rögzítését, az előítélet, mint motiváció feltárását.
A válaszokat összesítő, interaktív táblázatok ezen a linken érhetőek el:
A tanulmány legfontosabb, összefoglaló megállapításai angolul, a romákra vonatkozó megállapítások pedig magyarul is elérhetőek itt:
http://fra.europa.eu/en/publication/2017/eumidis-ii-main-results
Tagszervezetek
