romák

A rasszizmus nem vélemény feliratú papír a földön

Cigányellenes tüntetést tartottak Budapesten szélsőséges szervezetek. A tüntetésen elhangzott beszédek egyértelműen rasszisták voltak, amelyek a roma honfitársaink kirekesztését csupán származási alapon helyesnek tartották. A beszédek valós tartalma az azokat elfedő csomagolás ellenére is egyértelmű volt. A tüntetés törvénysértő jellegére korábban emberi jogi szervezetek és roma jogvédő szervezetek is felhívták a figyelmet. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen a helyszínen.

Cigányellenes tüntetést jelentettek be a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai börtönének közvetlen közelébe. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport felelőtlenségnek tartja, hogy a rendőrség nem tiltotta meg a demonstrációt, de legalábbis nem írt elő korlátozásokat. Civil jogvédők hívják fel a rendőrséget arra, hogy a nyilvánvalóan rasszista indíttatású gyűlések esetében fokozott alapossággal járjon el a gyűlölet-bűncselekmények megelőzése és üldözése érdekében.

Emberi Jogok Európai Bírósága

2019. április 16-án kihirdetett ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy Romániában a rendőrség gyakran aránytalanul erőszakosan lép fel romákkal szemben az intézményi rasszizmusnak köszönhetően. A konkrét esetben fejenként 25 ezer euró kártérítést kell fizetnie a román kormánynak a bántalmazott roma kérelmezők részére.

 

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2018. december 11-i ítéletében megállapította, hogy Szlovákia megsértette az áldozatok emberi jogait azzal, hogy az elkövető rasszista indítékát mind az ügyész, mind a bíróság figyelmen kívül hagyta. A két túlélő sértett fejenként 25 ezer Euró kártérítést kap a szlovák államtól.

 

“10 év telt el, mégsincs áttörés a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek ellen irányuló gyűlölettel szemben folytatott harcban.”– derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által végzett, megismételt, átfogó felmérésből.

Az Európai Unió területén a tartós és széleskörű hátrányos megkülönböztetés és gyűlölet számos kisebbségi csoporthoz tartozó ember társadalomból való kiszorításával fenyeget. Olyan emberek elidegenítésével, akik egyébként erős kötődést éreznek a lakóhelyük szerinti ország iránt és bíznak annak intézményeiben.

A konferencia résztvevői

2017. november 21-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Doktori Iskola és a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) közös szervezésében került megrendezésre a Hatékony válaszok a gyűlölet-bűncselekményekre című egésznapos konferencia. A konferencián a GYEM tagjain kívül valamennyi jogalkalmazói hivatásrend képviselői tartottak előadást, akik saját álláspontjukat, tapasztalataikat ismertették a témával kapcsolatban.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Škojanec kontra Horvátország ügyben (25536/14 számú kérelem) hozott ítéletében ismételten megállapította a nyomozóhatóságok mulasztását a rasszista motiváció kivizsgálása kapcsán. Az indoklás kiemelte, hogy az előítéletes indítékok kivizsgálása akkor sem mellőzhető, ha a rasszista támadás egyik áldozata maga nem roma származású, de őt az elkövetők annak vélhetik, illetve a roma származású személlyel való kapcsolata miatt maga is célponttá válhat.

Demonstráció Devecseren. (Fotó: Nagy Lajos / MTI)

Sikert értünk el az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A bíróság kimondta, hogy a magyar hatóságok fellépése elégtelen volt a 2012-es devecseri szélsőjobboldali tüntetésen, ahol kővel dobálták és szidalmazták a helyi romákat. A bíróság álláspontja, hogy a hatóságok ezzel azt üzenték a nyilvánosságnak, hogy a nyíltan rasszista magatartások következmény nélkül maradhatnak.

2015 októberében hozta meg az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Balázs kontra Magyarország ügyben. Ebben hangsúlyozta, hogy nemcsak azt a támadást lehet gyűlölet-bűncselekményként minősíteni, amely kizárólag csak az áldozat alapvető személyiségjegyein, hovatartozásán alapuló előítéletből fakadnak, hanem az elkövetők tettei mögött lehet több motívum is. Ilyen esetekben a hangsúlyosabbnak ítélhető indítékot kell alapul venni a bűncselekmény minősítése során, márpedig az előítélet fűtötte gyűlölet ilyen.

 

Oldalak

Feliratkozás RSS - romák csatornájára