ügyészség

A rendőrség továbbra is rendszeresen garázdaság vagy rongálás miatt folytat nyomozást olyan ügyekben is, amelyek valójában gyűlölet-bűncselekmények. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) ismételten felhívja az ügyészség és a rendőrség figyelmét, hogy alkalmazza azt a nyomozási protokollt, amelyet öt hónapja bocsátott ki az országos rendőrfőkapitány.

2019. október 1-én hatodik alkalommal került sor a GYEM és az Országos Rendőr-főkapitányság közös esettanulmányozására. A találkozón a GYEM szakértőin és a rendőrség képviselőin túl a Legfőbb Ügyészség munkatársa,illetve a Budapest Pride képviselője is részt vett.

A Legfőbb Ügyészség épülete

Köriratot adott ki a Legfőbb Ügyészség a gyűlölet-bűncselekményekkel összefüggő jogalkalmazási kérdésekről, az előítélet indikátorok alkalmazásáról. A GYEM üdvözli a körirat megszületését, amelynek szükségességére a jogvédők a romák elleni sorozatgyilkosság óta folyamatosan felhívták a figyelmet.

Belügyminisztérium

Rendőrök, ügyészek, minisztériumok, civil és nemzetközi szervezetek részvételével szervezett kétnapos szakmai műhelybeszélgetést a Belügyminisztérium a gyűlölet-bűncselekmények jobb megértésére és az adatrögzítés fejlesztésére.

A Legfőbb Ügyészség épülete

A GYEM a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, miután a Legfőbb Ügyészség megtagadta egy jogértelmezést tartalmazó, általános érvényű állásfoglalásának kiadását. A NAIH megerősítette, hogy a nem pusztán egyedi ügyhöz kapcsolódó általános iránymutatások közérdekű adatoknak minősülnek, ezek kiadását bárki kérheti.

 

A Legfőbb Ügyészség a GYEM kezdeményezésére olyan jogértelmezést adott ki az ügyészségek felé, amely értelmében a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése bűncselekmény már akkor is megvalósul, ha valaki a Facebook-on kezd illegális rendfenntartó tevékenységhez embereket toborozni.

 

Több alkalommal jeleztük a hatóságok felé, és adtunk hangot véleményünknek a sajtó közvetítésével, miszerint nyilvánvaló volt az előítéletes indítéka, így közösség tagja elleni erőszak miatt kellene vádat emelni a 2015 szeptemberében menekülőket és az őket segítőket fenyegető Sz. Attila ügyében. Most megszületett a várva várt döntés.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács HELP Programjának megbízásából az európai tagállamokban bírák és ügyészek számára alkalmazható elektronikus tananyagot dolgoztak ki a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépésre. A tananyagot Magyarországon a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Igazságügyi Akadémia által szervezett képzésen használják először, amelyen 31 ügyész és bíró vesz részt.

A képzés résztvevői

A Magyar Helsinki Bizottság gyakorlatorientált, interaktív továbbképzést szervezett bírák és ügyészek számára a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékony büntetőjogi fellépés tárgyában.

dr. Bócz Endre

Dr. Bócz Endre nyugalmazott, volt fővárosi főügyész a Négy évtized az ügyészségen – Pályám emlékezete című életrajzi könyvében külön fejezetben foglalkozik a gyűlölet-bűncselekményekkel. A „skinhead-ügyek” fejezet az 1980-as és 1990-es évek rasszista bűnügyeiről ad képet.

Feliratkozás RSS - ügyészség csatornájára