2019. augusztus elsejétől hatályos az ORFK 30/2019. (VII. 18.) utasítása a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról. A GYEM üdvözli a protokoll megszületését, amelynek szükségességére a jogvédők a romák elleni sorozatgyilkosság óta folyamatosan felhívták a figyelmet.
Az ENSZ Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottságát aggasztja, hogy Magyarországon erős a romákkal, bevándorlókkal, menekültekkel és más kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletkeltés, amiben magának a kormánynak is szerepe van. A Bizottság azonnal intézkedésekre szólította fel a magyar államot a rasszista gyűlöletkeltés megszüntetésére és megelőzésére.
Köriratot adott ki a Legfőbb Ügyészség a gyűlölet-bűncselekményekkel összefüggő jogalkalmazási kérdésekről, az előítélet indikátorok alkalmazásáról. A GYEM üdvözli a körirat megszületését, amelynek szükségességére a jogvédők a romák elleni sorozatgyilkosság óta folyamatosan felhívták a figyelmet.
2019. április 16-án kihirdetett ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy Romániában a rendőrség gyakran aránytalanul erőszakosan lép fel romákkal szemben az intézményi rasszizmusnak köszönhetően. A konkrét esetben fejenként 25 ezer euró kártérítést kell fizetnie a román kormánynak a bántalmazott roma kérelmezők részére.
Pardavi Márta a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke nyerte el az év emberi jogvédője díját. Az elismerést a Civil Rights Defenders svéd jogvédő szervezet minden évben kiosztja, de most adták először uniós államban dolgozó és ott élő polgárnak, többek között a gyűlölet-bűncselkemények elleni munkájáért.
Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.
Magyarországon évente ötvennél kevesebb gyűlölet-bűncselekményt regisztrálnak. Bár ez a szám európai összehasonlításban is nagyon alacsony, nem annak a jele, hogy Magyarországon nincs előítéletesség és ebből fakadó erőszak, hanem sokkal inkább annak, hogy nagyon magas a látencia.
Rendőrök, ügyészek, minisztériumok, civil és nemzetközi szervezetek részvételével szervezett kétnapos szakmai műhelybeszélgetést a Belügyminisztérium a gyűlölet-bűncselekmények jobb megértésére és az adatrögzítés fejlesztésére.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2018. december 11-i ítéletében megállapította, hogy Szlovákia megsértette az áldozatok emberi jogait azzal, hogy az elkövető rasszista indítékát mind az ügyész, mind a bíróság figyelmen kívül hagyta. A két túlélő sértett fejenként 25 ezer Euró kártérítést kap a szlovák államtól.
Munkacsoportunk javaslataival összhangban 2018 júliusa óta valamennyi bűncselekmény esetén lehetőség van az előítéletes indítékot a statisztikai rendszerben feltüntetni, és megjelölni, hogy a bűncselekmény mely csoport tagja ellen irányult.
Magyarországon a hatóságok tudomására jutott bűncselekmények adatait az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) tartalmazza. Az új büntetőeljárási kódex hatálybalépéséhez igazodva 2018. július 1-étől az ENyÜBS rendszer is jelentős átalakuláson ment keresztül.