Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (OSCE/ODIHR) 2015. november 18-19-én Bécsben tartott először olyan konferenciát gyűlölet-bűncselekmény témában, amelyen a civil szervezetek képviselői és a tagállamok képviselői egyszerre vettek részt.
Kétnapos tanulmányútra érkezett Magyarországra az az amerikai kutatócsoport, amely a gyűlölet-jelenségek rendészeti aspektusait, a kisebbségi közösségek és a rendészeti szervek közötti kapcsolatok jó gyakorlatait kutatja. A kutatócsoport a Gyűlölet-bűncsekemények Elleni Munkacsoport képviselőjével is találkozott.
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) 2015-ös Magyarországról szóló jelentése javasolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben a gyűlölet-bűncselekmények között szabályozzák az előítéletes zaklatást is, a rasszista motiváció pedig legyen nevesített általános jellegű minősítő körülmény. Az ECRI elismeri, hogy a rendőrség az utóbbi években tett előrelépéseket a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében.
A Gyűlölet-Bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagszervezete, a Magyar Helsinki Bizottság az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága számára összeállította a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány érvényesülése kapcsán felmerülő legfontosabb problémákat, külön fejezetet szentelve a gyűlölet-bűncselekmények kezelésének.
Összefoglaló tanulmány jelent meg a gyűlölet-bűncselekmények üldözése témájában az Európai Unióban alkalmazandó normákról és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatában kialakult standardokról.
A Facing Facts projektben 2015. március 3–4. között konferenciát tartottak Brüsszelben, „European Conference for a victim centered approach to tackling hate crimes” címmel. A konferencián a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) két képviselője is részt vett.
A megfelelő forrásokkal rendelkező, célirányos áldozatsegítő szolgálatok létfontosságúak ahhoz, hogy a bűncselekmények áldozatai a nekik okozott szenvedésért valódi igazságszolgáltatásban részesüljenek, és hogy jogaikat ténylegesen tiszteletben tartsák. Az Európai Unióban működő áldozatsegítő szolgálatokról készült, 2015 januárjában megjelent első átfogó elemzésében az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) arra hívja fel a figyelmet, hogy az előrelépések ellenére sok tagállamban vannak még problémák. Az FRA azt javasolja, Magyarország erősítse meg a képzést, a kormányt pedig inti, hogy különbséget tegyen az áldozatsegítő civil szervezetek között.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa Magyarországról szóló 2014-es jelentésében azt írja, hogy a hatóságoknak intenzívebben kell foglalkozniuk a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésével, kezelésével, és valós támogatást kell nyújtaniuk az áldozatoknak. Az emberi jogi biztos azt javasolja, hogy a rendőröknek, ügyészeknek és bíráknak a nemzetközi és hazai civil szervezetekkel együttműködve szervezzenek képzéseket.
A Munkacsoport két szakértője Claude Cahnnal, az ENSZ moldáv kirendeltségének képviselőjével folytatott szakmai konzultációt a moldáv büntető törvénykönyv gyűlölet-bűncselekményeket érintő reformja kapcsán.
2014. április 28-29-én a görögországi Thessalonikiben tartottak konferenciát "How can EU Member States combat hate crime effectively? Encouraging reporting & improving recording" címmel. A konferencián a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport képviselője is részt vett.