Továbbképzés a gyűlölet-bűncselekményekről bírák és ügyészek számára

A GYEM tagszervezete, a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlatorientált, interaktív továbbképzést szervezett bírák és ügyészek számára a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékony büntetőjogi fellépés tárgyában. A képzések a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Igazságügyi Akadémia közreműködésével jöttek létre.

A két képzési alkalomra 2016. március 2-án és 21-én került sor. A Magyar Igazságügyi Akadémia biztosította a rendezvény helyszínét.

Az egész napos képzések hallgatósága összesen 20-20 gyakorló bíróból és ügyészből állt, akik számára a képzés programja biztosította a folyamatos interakciót és tapasztalatcserét, így a jogesetgyakorlatokat és vitákat az ő értékes hozzászólásaik tették különösen érdekessé és tanulságossá. A képzéseket dr. Kirs Eszter, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa vezette a gyűlölet-bűncselekmények büntetőjogi üldözésének elismert szakértőinek, dr. Varga Zoltán, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája és dr. Horváth Péter győri fellebbviteli főügyészhelyettes moderátori közreműködésével.

„Nem minden izgalom nélkül készültem a két napon megtartott rendezvényre, – számolt be dr. Horváth Péter a személyes tapasztalatairól – mivel a szervezők előzetesen moderátornak kértek fel. Az izgalom egyrészt abból adódott, hogy még nem végeztem ilyen munkát előtte, másrészt tartottam a képzésen résztvevők passzivitásától és érdektelenségétől is. Utóbb kiderült, egyikért sem kellett volna izgulnom.

Mindkét alkalommal azt tapasztaltam, hogy a résztvevő bírák-ügyészek élvezték a helyzetet, „vevők” voltak a játékosabb formában kiosztott feladatokra és mindenki komolyan játszotta a szerepét. Külön öröm volt számomra az egységesen egészséges erkölcsi/szakmai hozzáállás. Jó érzés volt ott lenni, élmény volt a vitát vezetni!”

A képzés kifejezett célja volt élő viták generálása a következő három témában: a gyűlölet-bűncselekmények üldözését célzó, az európai államokban alkalmazott különböző büntetőjogi megoldások; a vonatkozó magyarországi normatív környezet és joggyakorlat; valamint az irányadó nemzetközi és európai standardok, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának fejlődő joggyakorlatára. Az esetjogi gyakorlatok megoldása során izgalmas beszélgetések zajlottak olyan kihívásokat rejtő kérdésekről, mint az előítéletre utaló indikátorok felismerése, a védett csoportok azonosítása a hazai jogszabályok és joggyakorlat tükrében, a közösség tagja elleni erőszak tényállásának identitásvédelmi vagy kisebbségvédelmi funkciójához kapcsolódó dilemma, illetve a gyűlölet-bűncselekmények egyéb hasonló koncepcióktól való elhatárolása.

A képzéseken használt segédanyagok megtalálhatóak a Magyar Helsinki Bizottság honlapján.

A képzések a „Gyakorlati szakemberek kapacitásfejlesztése gyakorlatorientált képzéssel a rasszista, homofób és egyéb gyűlölet-bűncselekmények üldözése érdekében” című projekt keretein belül valósultak meg az Európai Unió támogatásával.