Strasbourg: a magyar hatóságoknak alaposabban kell nyomozniuk a gyűlölet-bűncselekményeket

2015 októberében hozta meg az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Balázs kontra Magyarország ügyben. Ebben hangsúlyozta, hogy nemcsak azt a támadást lehet gyűlölet-bűncselekményként minősíteni, amely kizárólag csak az áldozat alapvető személyiségjegyein, hovatartozásán alapuló előítéletből fakadnak, hanem az elkövetők tettei mögött lehet több motívum is. Ilyen esetekben a hangsúlyosabbnak ítélhető indítékot kell alapul venni a bűncselekmény minősítése során, márpedig az előítélet fűtötte gyűlölet ilyen.

A roma származású férfi és barátnője ügyében, akiket 2011-ben egy szegedi szórakozóhelyről távozva ért támadás, a nyomozóhatóságok ragaszkodtak a kizárólagos rasszista motívum megállapíthatóságához, valamint elmulasztották figyelembe venni az elkövető előítéletes beállítottságát. Nem kell tehát „vegytiszta” gyűlölet-bűncselekménynek lennie a támadásnak ahhoz, hogy – a hangsúlyos indítékot figyelembe véve – helyesen közösség tagja elleni erőszakként minősítse a bíróság.