A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában vállalt kötelezettségek tagállamok részéről történő teljesítését az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága visszatérően ellenőrzi. A Magyarországról szóló hatodik időszaki jelentés keretében a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport árnyékjelentést adott be, amelyben a kormány által leadott jelentés gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos állításaira reflektál. Az árnyékjelentés felhívja a figyelmet azokra tagállami jelentésben nem szereplő problémákra is, amelyek hozzásegíthetik az állami szerveket a gyűlölet-bűncselekmények felderítéséhez és megelőzéséhez.
A magyar állam jogi keretrendszerével kapcsolatos problémák közé sorolható, hogy az ún. nyílt listás gyűlölet-bűncselekmény törvénynek köszönhetően lényegében bármilyen társadalmi csoport – akár szélsőjobboldali szervezetek – tagjai is a törvény védelme alá kerülhetnek, illetve a jogszabályok a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények esetében az előítéletes indítékot nem értékelik minősítő körülményként.
Összességében elmondható, hogy a jogszabályi környezet önmagában kevés ahhoz, hogy megfékezze a jogtalan támadásokat, mivel a gyűlölet-bűncselekmények felismerése és minősítése a végrehajtó állami szerveken, például a rendőrségen múlik.
A rendőrségen belül egy rendőri szakvonal segíti a hatékony fellépést a gyűlölet-bűncselekmények ellen, aminek a képviselőivel a GYEM tagjai állandó együttműködésben állnak, és rendszeresen vesznek részt a GYEM által szervezett tréningeken. Azonban a szakvonal tagjai nem teljes munkaidőben, hanem kiegészítő feladatkörként végzik ezt a munkát, és nem jár nekik anyagi juttatás a munka elvégzéséért.
A jogalkalmazási folyamat hiányosságaira is rámutat az árnyékjelentés: a hatóságok a gyűlölet-bűncselekményeket alulminősítik, emellett rendszeresen elmaradnak rendőri intézkedések és egyéb nyomozati tevékenységek, aminek következtében a bejegyzett gyűlölet-bűncselekmények száma ma Magyarországon rendkívül alacsony. A kormány jelentése szerint nincs kapacitásuk a nyomozások és a büntetőeljárások számának növelésére, de a GYEM több intézkedést is indítványozott, amelyek elősegíthetik a bejelentési hajlandóságot, például az áldozatsegítő szolgálatok bővítését, a rendőrségi szakvonal átláthatóvá tételét és a rendőrségi kommunikáció javítását.
Továbbá általánosságban elmondható az állami szervekről, hogy nincsenek megfelelő továbbképzések, nincsen gyűlölet-bűncselekmény esetében alkalmazható protokoll, nem létezik állami áldozatsegítő program célzottan gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára, és nem rendelkezik az állam megfelelő statisztikai adatokkal az összehangolt adatgyűjtés hiánya miatt. Végül, a kormány gyűlöletkeltése rontja a sérülékeny társadalmi csoportok helyzetét az országban.
A teljes árnyékjelentés szövegét angolul és magyarul is olvashatja: