A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot 2012-ben hozták létre magyarországi civil szervezetek, hogy közösen dolgozzanak a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében. A munkacsoport munkájába azóta a területen jártas szakértők is bekapcsolódtak. A munkacsoport három évre elfogadott stratégia alapján dolgozik.
Céljaink
A munkacsoport fő célkitűzése a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása. Ennek érdekében az alábbi célokért dolgozunk:
- a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés jogszabályi és intézményi feltételeinek megteremtése;
- az áldozatok bátorítása a jogi eljárások megindítására;
- a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben elutasító társadalmi közeg kialakítása.
Tevékenységünk
Képzések. A munkacsoport gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó képzésekhez szakmai anyagainak összeállítását, és képzéseket tart rendőrök, ügyészek, bírák, ügyvédek és aktivisták számára.
Sértetti képviselet. A munkacsoportban résztvevő egyes civil szervezetek ingyenes jogi képviseletet nyújtanak a gyűlölet-bűncselekmények sértettjeinek a rendőrség és más hatóságok előtt, jogi tanácsadást biztosítanak az áldozatoknak.
Szakmai anyagok. A munkacsoport rendszeresen véleményez jogszabályokat és tesz javaslatokat a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatósági fellépés megerősítése érdekében. A munkacsoport tagjai tanulmányokat készítenek, előadásokat tartanak a gyűlölet-bűncselekmények jelenségéről és annak kezeléséről.
Kutatások. A munkacsoport tagjai kutatásokat folytatnak a gyűlölet-bűncselekmények jelenségének jobb megismerése és a hatékony fellépés új eszközeinek beazonosítása érdekében.
Szakmai kapcsolatok. A munkacsoport törekszik arra, hogy jó szakmai kapcsolatokat ápoljon a területen dolgozó más civil szervezetekkel, a rendőrséggel, az ügyészséggel és a minisztériumokkal.
Eddigi eredményeink
Lobbizásunk eredményeként a hatályos Büntető Törvénykönyv gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó rendelkezései immár nevesítetten védik a szexuális irányultság, nemi identitás és fogyatékosság szerinti csoportokat, és a törvény továbbra is bünteti a közösség tagja elleni erőszak előkészületét.
A gyűlölet-bűncselekmények könnyebb felismerése érdekében listát készítettünk a hatóságok számára az előítélet indikátorokból. Ehhez nemzetközi példákat vettünk alapul, és beépítettük valamennyi szakma álláspontját. Az indikátorlistát a rendőrségi szakvonal is elfogadta.
Elkészítettük a közösség tagja elleni erőszak tényállásának részletes magyarázatát. Magyar nyelven is elérhetővé tettük Rendőri Vezetők Nemzetközi Szervezete (IACP) nyomozati iránymutatását.
Az ENSZ Magyarország emberi jogi helyzetét vizsgáló, ajánlásokat is tartalmazó jelentésében figyelembe vette munkacsoportunk észrevételeit.
Több mint 600 magyar és külföldi rendőrnek, 60 ügyésznek és bírónak és 25 ügyvédnek tartottunk képzést, köztük a gyűlölet-bűncselekmények elleni rendőri szakvonal összes tagjának és budapesti rendőri vezetőknek. Az Országos Rendőr-főkapitányság gyűlölet-bűncselekmény szakvonal-vezetőjének kezdeményezésére rendszeresen egyeztetünk a rendőrség képviselőivel.
A munkacsoport nyilvános megszólalásainak hatására a bűnüldöző szervek több konkrét ügyben korrigálták a korábbi hibás jogi minősítésüket. Kiadványunkban 24 előítélet motiválta bűncselekményt mutattunk be, ahol jogalkalmazási hibák miatt nem került sor az elkövető felelősségre vonására.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága négy ügyfelünk ügyében is kimondta, hogy gyanú esetén a hatóságok kötelesek vizsgálni a rasszista indítékot. A mulasztás miatt a bíróság jelentős jóvátételt ítélt meg például a Betyársereg által megtámadott gyöngyöspatai nőnek és egy utcán bántalmazott cigány fiatalnak. Tagszervezeteink a hazai hatóságok előtt képviselik többek között a Pride-on inzultált meleg férfiakat, a Devecserben kővel megdobált cigány családokat és egy brutálisan bántalmazott elefántcsontparti menekültet.
Számos szakmai konferenciát szerveztünk a Magyar Tudományos Akadémia Rendészeti Albizottságával, a Magyar Rendészettudományi Társasággal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karával együttműködésben. Rendszeresen veszünk részt nemzetközi konferencián előadóként, és jelentetünk meg írásokat szakmai folyóiratokban.
Hírlevelet adunk ki és honlapunkon tesszük közzé a legfontosabb információkat.
Tagok
Szervezeti tagok
Amnesty International Magyarország, az emberi jogok elismeréséért küzdő nemzetközi szervezet helyi szervezete
Háttér Társaság, az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért és társadalmi elfogadásáért küzdő, segítő szolgálatokat működtető civil szervezet
Magyar Helsinki Bizottság, az emberi jogok és a jogállami értékek védelméért és a legkiszolgáltatottabbak, a menekültek és a fogvatartottak jogai érvényesüléséért dolgozó civil szervezet
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a hatalom indokolatlan beavatkozásai és mulasztásai ellen, az alapvető emberi jogok megismertetésért és érvényesítéséért küzdő civil szervezet
Egyéni szakértők
Demeter Áron, Amnesty International Magyarország
Dombos Tamás, Háttér Társaság
Ivány Borbála, Magyar Helsinki Bizottság
Jovánovics Eszter, Társaság a Szabadságjogokért
Pap András László, MTA TK Jogtudományi Intézet
Landgraf Erna, Társaság a Szabadságjogokért
Szontagh Veronika Anna, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
