A munkacsoportról

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsopor­tot 2012-ben hozták létre magyarországi civil szervezetek, hogy közösen dolgozzanak a gyűlö­let-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében. A munkacsoport munkájába azóta a területen jártas szakértők is bekapcsolódtak. A munkacsoport három évre elfogadott stratégia alapján dolgozik. 

Céljaink

A munkacsoport fő célkitűzése a gyűlölet-bűncselek­mények visszaszorítása. Ennek érdekében az alábbi célokért dolgozunk:

  1. a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb állami fellépés jogszabályi és intézményi feltételei­nek megteremtése;
  2. az áldozatok bátorítása a jogi eljárások megindí­tására;
  3. a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben elutasító társadalmi közeg kialakítása.

Tevékenységünk

Képzések. A munkacsoport gyűlölet-bűn­cselekményekkel foglalkozó képzésekhez szakmai anya­gainak összeállítását, és képzéseket tart rendőrök, ügyészek, bírák, ügyvédek és aktivisták számára.

Sértetti képviselet. A munkacsoportban résztvevő egyes civil szervezetek ingyenes jogi képviseletet nyújtanak a  gyűlölet-bűncselek­mények sértettjeinek a rend­őrség és más hatóságok előtt, jogi tanácsadást biztosítanak az áldozatoknak.

Szakmai anyagok. A munkacsoport rendszeresen véleményez jogszabályokat és tesz javaslatokat a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatósági fellépés megerősítése érdekében. A munkacsoport tagjai tanulmányokat készítenek, előadásokat tartanak a gyűlölet-bűncselekmények jelenségéről és annak kezeléséről.

Kutatások. A munkacsoport tagjai kutatásokat folytatnak a gyűlölet-bűncselekmények jelenségének jobb meg­ismerése és a hatékony fellépés új eszközeinek be­azonosítása érdekében.

Szakmai kapcsolatok. A munkacsoport törekszik arra, hogy jó szakmai kapcsolatokat ápoljon a területen dolgozó más civil szervezetekkel, a rend­őrséggel, az ügyészséggel és a minisztériumokkal.

Eddigi eredményeink

Lobbizásunk eredményeként a hatályos Büntető Törvénykönyv gyűlölet­beszédre és gyűlölet-bűncselekményekre vonat­kozó rendelkezései immár nevesítetten védik a szexuális irányultság, nemi identitás és fogyatékosság szerinti csoportokat, és a törvény továbbra is bünteti a kö­zösség tagja elleni erőszak előkészületét.

A gyűlölet-bűncselekmények könnyebb felismerése érdekében listát készítettünk a hatóságok számára az előítélet indikátorokból. Ehhez nemzetközi példákat vettünk alapul, és beépítettük valamennyi szakma álláspontját. Az indikátorlistát a rendőrségi szakvonal is elfogadta.

Elkészítettük a közösség tagja elleni erő­szak tényállásának részletes magyarázatát. Magyar nyelven is elérhetővé tettük Rendőri Vezetők Nem­zetközi Szervezete (IACP) nyomozati iránymutatását.

Az ENSZ Magyarország emberi jogi helyzetét vizsgáló, ajánlásokat is tartalmazó jelentésében figyelembe vette munkacsoportunk észrevételeit.

Több mint 600 magyar és külföldi rendőrnek, 60 ügyésznek és bírónak és 25 ügyvédnek tartottunk képzést, köztük a gyűlölet-bűncselekmények elleni rendőri szakvonal összes tagjának és budapesti rendőri vezetőknek. Az Országos Rendőr-főkapitányság gyűlölet-bűncselekmény szakvonal-vezetőjének kezdeményezésére rendszeresen egyeztetünk a rendőrség képviselőivel.

A munkacsoport nyilvános megszólalásainak hatásá­ra a bűnüldöző szervek több konkrét ügyben korri­gálták a korábbi hibás jogi minősítésüket. Kiadványunkban 24 előítélet motiválta bűncselekményt mutattunk be, ahol jogalkalmazási hibák miatt nem került sor az elkövető felelősségre vonására.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága négy ügyfelünk ügyében is kimondta, hogy gyanú esetén a hatóságok kötelesek vizsgálni a rasszista indítékot. A mulasztás miatt a bíróság jelentős jóvátételt ítélt meg például a Betyársereg által megtámadott gyöngyöspatai nőnek és egy utcán bántalmazott cigány fiatalnak. Tagszervezeteink a hazai hatóságok előtt képviselik többek között a Pride-on inzultált meleg férfiakat, a Devecserben kővel megdobált cigány családokat és egy brutálisan bántalmazott elefántcsontparti menekültet.

Számos szakmai konferenciát szerveztünk a Magyar Tudományos Akadémia Rendészeti Albizott­ságával, a Magyar Rendészettudományi Társasággal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudo­mányi Karával együttműködésben. Rendszeresen veszünk részt nemzetközi konferencián előadóként, és jelentetünk meg írásokat szakmai folyóira­tokban.

Hírlevelet adunk ki és honlapunkon tesszük közzé a legfontosabb információkat.

Tagok

Szervezeti tagok

Amnesty International Magyarország, az emberi jogok elismeréséért küzdő nemzetközi szer­vezet helyi szervezete 

Háttér Társaság, az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért és társadalmi elfogadásáért küzdő, segítő szolgálatokat működtető civil szervezet 

Magyar Helsinki Bizottság, az emberi jogok és a jogállami értékek védelméért és a legkiszolgáltatottabbak, a menekültek és a fogvatartottak jogai érvényesüléséért dolgozó civil szervezet

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a hatalom indokolatlan beavatkozásai és mulasztásai ellen, az alapvető emberi jogok megismertetésért és érvényesítéséért küzdő civil szervezet

Egyéni szakértők

Demeter Áron, Amnesty International Magyarország

Dombos Tamás, Háttér Társaság

Ivány Borbála, Magyar Helsinki Bizottság

Jovánovics Eszter, Társaság a Szabadságjogokért

Pap András László, MTA TK Jogtudományi Intézet

Landgraf Erna, Társaság a Szabadságjogokért

Szontagh Veronika Anna, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

 

A munkacsoport szervezeti és működési szabályzata