Devecser

Összefoglaló

2012 augusztusában szélsőségesek tartottak tüntetést Devecserben. A tüntetés során uszító beszédek hangzottak el. A tüntetők menete romák által lakott utcákba vonult, ahol a lakók, családtagjaik, barátaik tartózkodtak az udvaron. A vonulók kövekkel, bazaltdarabokkal, ásványvizes üvegekkel dobálták meg az általuk cigánynak vélt személyeket, akik a házak udvarán voltak. Ketten megsérültek. A rendőrség nem avatkozott közbe, mert - a bíróság által is megerősített - álláspontjuk szerint ugyan a beavatkozás jogszabályi feltételei fennálltak, de az a tüntetők fokozott erőszakossága miatt nagyobb kárt okozott volna, mint annak elmaradása. 

A tüntetők közül csupán egy embert tudtak azonosítani a hatóságok a számos videófelvételen, ellene testi sértés, majd közösség tagja elleni erőszak miatt indult nyomozás. Az ügyészség csoportosan, felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak miatt emelt vádat. A bíróság első fokon csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak garázda alakzata miatt 10 hónap - 2 év próbaidőre - felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a vádlottat.

Az erőszakos, rasszista jelszavakat skandáló, fenyegető módon fellépő, riadalmat keltő magatartást tanúsító, de a videófelvételek tanúsága szerint követ nem dobó személyek ellen nyomozás sem indult. 

1. Alapadatok
Időpont: 
2012-08-05
Helyszín: 
Devecser
Rövid leírás: 

2012. augusztus 5-én a Jobbik demonstrációt szervezett Devecseren „Élni és élni hagyni, demonstráció a jogos magyar önvédelemért” címmel. A tüntetésen több szélsőséges szervezet vett részt, többen felfegyverkezve (vascsővel, ostorral, arra szerelt kővel, botokkal), gyakran alakzatban, vezényszavakra vonultak. A demonstráció célját különböző internetes források a „magyarokat lincselő devecseri cigányok”, illetve „az együttélési normákat betartani képtelen cigánybűnözők” elleni fellépésben jelölték meg.

Számos uszító, az indulatok felkorbácsolására alkalmas megnyilvánulás hangzott el a szónokoktól. Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye vezetője például arról beszélt, hogy ahol a cigányság megtalálható, ott a pusztítás, rombolás jelenik meg. Kifejtette: a cigányok a magyarokat ki akarják irtani, és ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot, nincs más lehetőség. László Attila, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnöke azt mondta, ki kell söpörni az összes szemetet az országból, lázadni kell, és el kell zavarni a bűnözőket, akik élősködnek, szerveződni kell minden településen. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője faji háború jeleiről és etnikai alapú konfliktusról beszélt. Egyebek mellett azt mondta: a cigány fajta úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés. Kifejtette: a genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből, majd kijelentette, hogy „eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életterünkből”.

A beszédeket követően a demonstrálók a település romák lakta részére vonultak, ahol rasszista, kirekesztő jelszavakat (pl. „mocskos cigányok!”) skandáltak, majd vizes palackokkal, betondarabokkal, kövekkel kezdték dobálni a romák házait. Az egyik ház udvarára bedobott betondarabok és kövektől többen megsérültek.

Előítéletre utaló körülmények: a demonstrációt lebonyolító szervezetek működése és a felvonulás alapvető célja, a demonstráció résztvevőinek verbális megnyilvánulásai.

Információ forrása: 
Jogi képviselet
Szervezet: 
Helsinki
2. Áldozat(ok)
Alapadatok: 
Devecser roma lakossága
Védett csoport: 
roma
Hatás: 

Az áldozatokban a cselekmény riadalmat, félelmet keltett, a demonstráción elhangzó kijelentések egyenlő emberi méltóságukban sértették őket. Két személy könnyű testi sérülést szenvedett el a kődobálás következményeként.

3. Elkövető(k)
Alapadatok: 
-
További jellemzők: 
Radikális jobboldali szervezetek tagjai.
Kapcsolat az áldozattal: 
-
4. Hatósági eljárás
Eljárási szakasz: 
Bírósági szak
Minősítés: nyomozati szak: 
Régi Btk. 170.§ (1) - testi sértés, 174/B.§ (1) (2) b) - közösség tagja elleni erőszak, 269.§ b) - közösség tagja elleni izgatás
Minősítés: vádirat: 
216. § (1) (2) (3) b) e) - csoportosan, felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak
Minősítés: elsőfokú ítélet: 
216. § (1) e) - csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak
Eljárás leírása: 

A büntetőeljárás iratai alapján az állapítható meg, hogy nyomozást csak azok ellen az elkövetők ellen indítottak, akikkel szemben magalapozott volt a gyanú, hogy tettlegesen bántalmazni szándékoztak a helyi romákat (dobáltak). A rendőrség 3 beazonosított személy ellen nyomozott, közülük egyetlen egy azonosítása történt meg. A sértettek által a vonulók között felismert helyi embereket tanúként hallgatták meg, ellenük nyomozás nem indult. 

Egy személlyel szemben küldte meg vádemelési javaslatát a rendőrség az ügyészségre, az ügyészség ezzel a személlyel szemben emelt vádat felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak miatt. A bíróság első fokon csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak garázda alakzata miatt 10 hónap - 2 év próbaidőre - felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a vádlottat. A felfegyverkezett elkövetést nem állapította meg. A bántalmazás szándékát sem állapította meg.

Nyilvános válasz: 

-

5. Panaszeljárás
Fórum: 
eljáró rendőri szerv
Országos Rendőr-főkapitányság
bíróság
Panaszeljárás: 

A demonstráción szolgálatot teljesítő rendőri szervek nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, miszerint ki kellett volna emelni a demonstráló tömegből az erőszakos résztvevőket, igazoltatni, előállítani őket, a Gytv. alapján pedig fel kellett volna oszlatni a demonstráló tömeget. Emiatt panaszt terjesztett elő két devecseri lakos a MHB képviselete mellett az illetékes rendőrkapitányságon 2012. szept. 4-én. A Veszprém Megyei Rendőrkapitányság elutasította a panaszokat 2012. november 22-én többek között azzal indokolva döntését, hogy a demonstráció közbeni azonnali rendőri fellépés a rendezvény békés jellegének elveszítésével fenyegetett, a rendőri beavatkozás a rendőrök ellen hangolta volna a közismerten konfrontálódásra hajlamos szervezetek tagjait.

A fenti határozatokkal szemben benyújtott fellebbezések alapján a másodfokon eljáró Országos Rendőr-főkapitányság új eljárásra utasította az elsőfokú hatóságot.

A Veszprém Megyei Rendőrkapitányság ismét elutasította a panaszokat 2013. március 12-én. 

Az elsőfokú döntést az ORFK 2013. május 17-i határozatában mindkét panaszos vonatkozásában helybenhagyta. 

Az eljárás e pontjától a két panaszos ügyét eltérő módon kezelték az eljáró hatóságok.

1. 

Az egyik panaszos vonatkozásában 2013. szeptember 3-án az Országos Rendőr-főkapitányság visszavonta saját májusi határozatát, és új eljárásra kötelezte az első fokon eljárt Veszprém Megyei Rendőrkapitányságot. Döntését arra az érvre alapozta, hogy az eljárás során a releváns hatóságok elmulasztották teljes mértékben tisztázni az ügy tényállását.

Az új eljárás a panasz 2013. október 29-i, ismételt elutasításával végződött a Veszprém Megyei Rendőrkapitányságon. A döntéshozó hatóság arra hivatkozott, hogy a közrendet helyreállították rövidesen a jogsértő cselekményeket követően; a demonstráció általában véve békés volt; a demonstráció résztvevői fegyvereket birtokoltak, ezért a gyülekezés feloszlatása nagyobb hátránnyal járt volna, mint előnnyel, és zavargásokhoz vezethetett volna; a rendőri egységek csapatban jártak el, így egyéni cselekvésre nem volt lehetőségük.

Az Országos Rendőr-főkapitányság helybenhagyta a 2013. október 29-i döntést, arra az érvre hagyatkozva, hogy a jogsértő cselekményekért felelős személyek igazoltatása és előállítása konfliktushoz vezetett volna a demonstráció résztvevői és a rendőrség között, és ez a helyi lakosság biztonságát veszélyeztette volna.

A határozattal szemben a felperes keresetet nyújtott be a hatáskörrel rendelkező Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak 2014. február 3-án. A felülvizsgálati kérelem felhívta a bíróság figyelmét többek között arra, hogy amennyiben az elfogadja a rendőrség érvelését, miszerint nem kell feloszlatnia a gyülekezést a feloszlatásból fakadó potenciális veszélyek mérlegelése nyomán, a lakosság a biztonságát garantáló védelem nélkül marad éppen a legerőszakosabb és legradikálisabb események során.

A Veszprém Megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Érvelése szerint ugyan a Gytv.-ben meghatározott oszlatási okok fennálltak, de az Rtv. 15. §-ban meghatározott arányosság követelménye alapján indokolt volt, hogy a rendőrség eltekintett az oszlatástól. 

2.

A másik eljárásban az ORFK 2013. május 17-i határozata érvényben maradt. Ez a határozat megfelelő indoklást nem tartalmazott, olyan hatósági intézkedésekre utalt (mint pl. az elkövetők azonosítása), melyre nem került sor. 

A panaszos benyújtotta fellebbezését a Veszprém Megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Felhívta a bíróság figyelmét többek között arra, hogy sem az első fokon, sem a másodfokon eljáró rendőri hatóság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a fent említett oszlatási okok miért nem alapozták meg a rendőri fellépést, noha maga az elsőfokú határozat is jelzi, hogy a szónoklatok kapcsán felmerült a közösség tagja elleni erőszak bűncselekményének gyanúja.

A panaszos jogi képviselője észrevételt nyújtott be a bírósághoz 2013. december 17-én. Ebben felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a másik, jelen üggyel azonos tényállású ügyben az ORFK utasította az elsőfokú rendőri hatóságot új eljárás lefolytatására és az ügy körülményeinek tisztázására, míg a jelen ügyben ezt elmulasztotta megtenni.

A Veszprém Megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helybenhagyta a panaszos fellebbviteli beadványát 2014. január 21-i döntésében. Az indoklás szerint az ügyben hozott hatósági döntés nem felelt meg az irányadó eljárási és anyagi jogi követelményeknek, és az eljárás során sérült az ügyfélegyenlőség elve. A két, tények vonatkozásában azonos ügy közül az ORFK csak az egyik esetében rendelte el az ügy körülményeinek további vizsgálatát. Éppen ezért a bíróság kötelezte az ORFK-t új eljárás lefolytatására.

Az ORFK megismételt eljárásában elutasította a panaszt a korábbiakhoz hasonló jogi alapokon. A panaszos jogi képviselői felülvizsgálati kérelemmel fordultak a bírósághoz. A Veszprém Megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Érvelése szerint ugyan a Gytv.-ben meghatározott oszlatási okok fennálltak, de az Rtv. 15. §-ban meghatározott arányosság követelménye alapján indokolt volt, hogy a rendőrség eltekintett az oszlatástól. 

Kimenet: 
folyamatban
6. Értékelés
Értékelés: 
Helyszíni rendőrségi intézkedés elmulasztása
Eljárás hivatalból megindításának elmulasztása
Alulminősítés: nem bűncselekmény
Félrevezető nyilvános kommunikáció
Helyes hatósági eljárás
Utolsó minősítés: 
helyes
Egyéb megjegyzések: 

Két személy, akik a kődobálás közvetlen áldozatai lettek, minthogy könnyű testi sérelmet szenvedtek el, feljelentést tettek az őket ért támadás miatt. E két ügyben a rendőrség felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak és könnyű testi sértés címén folytatott nyomozást.

Ezen túl négy további személy tett feljelentést, többek közt a MHB által képviselt két áldozat. E feljelentések kapcsán a rendőrség felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak és közösség elleni izgatás címén folytatott nyomozást.

Az elkövetők közül egyetlen személyt sikerült azonosítania a rendőrségnek, így az ő cselekményei által érintett könnyű testi sérelmet elszenvedett sértett ügyét elkülönítette a nyomozást folytató rendőri szerv. A kődobálás másik közvetlen elszenvedőjének ügyét a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság felfüggesztette 2013. szept. 23-i határozatában arra hivatkozva, hogy az elkövetőt nem sikerült azonosítani.

A további beadványok kapcsán a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság megszüntette a nyomozást 2013. szept. 24-én azzal az indokkal, hogy a vitatott cselekmények nem minősíthetők bűncselekménynek. A határozat szerint „[a]ki uszít, az nem az értelemhez szól, hanem a primér ösztönöket célozza meg, […] számolva azzal, hogy a felszított ellenséges indulatok kitörhetnek, és fékezhetetlenné válhatnak”. A határozatban szereplő indoklás szerint azonban az elhangzott felszólalások „ilyen jellegű nem átgondolt, indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak.  A beszédekben elhangzottak egy része sértő lehet a cigányságra nézve, amely erkölcsileg ugyan kifogásolható, de a büntetőjog eszközeivel nem szankcionálható.”

Minthogy az elhangzott beszédek után tettlegességre is sor került a gyűlöletre uszító beszédek nyilvánvaló következményeként, kérdéses, hogy a nyomozóhatóság milyen eseteket tartana a vonatkozó tényállás alapján szankcionálhatónak.