Felhívás szívárványzászló égetésére

A Háttér Társaság közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt tett feljelentést. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság az eljárást megszüntette, mivel álláspontjuk szerint a cselekmény nem bűncselekmény. A Háttér Társaság panaszt tett a nyomozást megszüntető határozat ellen, amely alapján a Székesfehérvári Járási Ügyészség elrendelte a nyomozás folytatását, azonban nem találta megalapozottnak a vádat és az eljárást megszüntette. Később azonban a Fejér Megyei Főügyészség a Székesfehérvári Járási Ügyészség nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte és a elrendelte a nyomozás folytatását. Az elsőfokú bíróság a vád tárgyává tett közösség elleni erőszak bűntettétől eltérően közösség elleni uszítás miatt egy év próbára bocsátotta az elkövetőt. Indokolása szerint a vád tárgyává tett, a Btk. 216.§ (1) bekezdés szerinti közösség elleni erőszak nem valósult meg, mivel a vádlotti tevőlegesség, mely a felhívás közzétételében valósult meg, nélkülözi a kihívóan közösségellenesség fogalmát. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felhívásban az LMBTQI csoport tagjai ellen a zászlóégetés kilátásba helyezésével buzdított velük szembeni cselekmények elkövetésére, mely cselekménye már meghaladta a véleménynyilvánítás szabadsága által biztosított jogokat. Másodfokon a Székesfehérvári Törvényszék a Székesfehérvári Járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat felmentette. A harmadfokon eljáró Győri Ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokú bíróság által a bűncselekmény hiányára vont jogi következtetés téves, és egyetértve a járásbíróság álláspontjával megállapította a közösség elleni uszítás bűntettét. Az ítélőtábla döntését követően az elkövető az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányjogi panasszal. Az Alkotmánybíróság 3402/2025. (XII. 10.) AB határozatával az alkotmányjogi panaszt elutasította és megállapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható. A testület megerősítette, hogy az eljáró bíróság helyesen ismerte fel azt, hogy hogy a mások emberi méltóságát sértő gyűlöletre uszítás a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja.