MILLA

Összefoglaló

2012 októberében egy újságírót be nem jelentett tüntetés egyértelműen szélsőséges nézeteket valló résztvevői támadtak meg, miközben videófelvételeket készített. A tüntetők egyértelműen előítéletre utaló jelszavakat (“Mocskos zsidók”, “Takarodjatok Izraelbe!”) skandáltak a demonstráció során és közvetlenül a támadást megelőzően is. A sértett orra eltört, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rendőrök nem léptek közbe az incidens megakadályozására, illetve az elkövetők felelősségre vonására a helyszínen. Később a nyomozás helytelen minősítés alapján indult, később módosították közösség elleni erőszakra. A bántalmazó személyt a bíróság közösség tagja elleni erőszak miatt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte. A végrehajtást 5 év próbaidőre felfüggesztette.

1. Alapadatok
Időpont: 
2012-10-23
Helyszín: 
Budapest, Ferenciek tere
Rövid leírás: 

Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért ellenzéki szervezet 2012. okt. 23-i ünnepi rendezvénye és tüntetése mellett ellendemonstrációt tartott egy kb. 100 fős radikális jobboldali csoportosulás “Rendszervágás” elnevezéssel. Szász Barna Domokos, az Index hírportál tudósítója videófelvételt készített, az ellendemonstráció résztvevői közé állt kollégájával együtt. A demonstráció kb. 10 résztvevője körülállta, lökdöste őket, és egyre indulatosabban kiabálták, hogy állítsák le a felvételt, és “menjenek vissza a metéltfarkúak közé”. A sértett közölte, hogy a munkáját végzi, de pár perc után leengedte a kamerát a nyilvánvalóvá vált veszélyhelyzet miatt. Ezt követően egy tüntető egy társa által támogatva odalépett hozzá, és megütötte az orrát. A sértett orra eltört. A sértett és tudósító társa kimenekültek az ellendemonstráció területéről.

A tüntetések biztonságának őrzésére kirendelt készenléti rendőrök sorfala néhány méterre állt az incidens helyszínétől, és a világosan észlelhető lökdösődésnél nem avatkoztak be, az incidenst követően pedig, miután a sértett értesítette őket az esetről, két tanú pedig felhívta a figyelmüket, hogy a támadó pár méterrel arrébb megtalálható, és épp egy láncot teker a kezére, nem tették meg a szükséges intézkedéseket, és nem oszlatták fel a jogellenes demonstrációt.

Előítéletre utaló körülmények: a tüntetők egyértelműen előítéletre utaló jelszavakat (“mocskos zsidók”, “Takarodjatok Izraelbe!”) skandáltak a demonstráció során és közvetlenül a támadást megelőzően is.

Bizonyítékok: tanúvallomások, videófelvétel, orvosi iratok.

Információ forrása: 
Jogi képviselet
Szervezet: 
Helsinki
2. Áldozat(ok)
Alapadatok: 
Szász Barna Domokos, újságíró (támadó által zsidó csoporthoz tartozónak vélt személy)
Védett csoport: 
zsidó
Hatás: 

Az áldozat orrcsontja elmozdulással eltört. 8 napon túl gyógyuló sérülések. A támadó és társai magatartása, gyűlölködő beszéde megbotránkoztató volt, a támadás ténye az áldozati csoportra félelemkeltő hatással volt. A tudósító az esetet követően kifejezett kérése alapján nem dolgozik hasonló rendezvényeken. Magánemberként igyekszik elkerülni a hasonló demonstrációkat. Traumáján nem tudott túljutni. 

3. Elkövető(k)
Alapadatok: 
kb. 30 éves férfi
További jellemzők: 
Radikális jobboldali szervezetek tagja.
Kapcsolat az áldozattal: 
-
4. Hatósági eljárás
Eljárási szakasz: 
Bírósági szak
Minősítés: nyomozati szak: 
Régi Btk. 170.§ (1) - testi sértés, 174/B.§ (1) - közösség tagja elleni erőszak
Minősítés: vádirat: 
Btk. 164.§ (1) (3) - testi sértés, 216.§ (2) (3c) - közösség tagja elleni erőszak
Minősítés: elsőfokú ítélet: 
Btk. 216. § (2) (3c) - közösség tagja elleni erőszak, 164. § (1) (3) - testi sértés
Eljárás leírása: 

A nyomozást súlyos testi sértés bűntette (Btk. 170. § (2) (2)) miatt indított a BRFK egy, a bántalmazással gyanúsított férfi ellen. A minősítést - feltehetően - az első tanúkihallgatásokat követően közösség tagja elleni erőszak tényállásával egészítették ki (Btk. 174/B. § (1) (2c) - jelentős érdeksérelmet okozó közösség tagja elleni erőszak). Az eljárást - a BRFK helyett - az V. kerületi rendőrkapitányság folytatta le. Tanúkihallgatásokat végeztek, a megtámadott újságíróval lévő személyek (kollégák) és a gyanúsítottal lévő nőt idézték. A tanúk (fényképről történő) felismerésre bemutatáson vettek részt. A rendőrség igazságügyi orvosszakértői véleményt szerzett be. A gyanúsított elismerte, hogy jelen volt a tüntetésén, azonban tagadta, hogy kiabált volna vagy megütötte volna a sértettet, egyes vallomásaiban ugyanakkor elismerte a kiabálást. 

Vádat az V. és XIII. Kerületi Ügyészség jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette és súlyos testi sértés bűntette miatt emelt a sértettet fizikailag bántalmazó férfi ellen 2014. március 19-én. A vádirat szerint a vádlott az ellenérzelmű csoport tagjaként "büdös zsidók, menjetek a metszett farkú barátaitokhoz" szavakkal illette a sértettet, majd a zsidó vallási közösséghez való vélt tartozása miatt egy alkalommal ököllel arcul ütötte, amelynek következtében a sértett 8 napon túli sérüléseket szenvedett. A vádlott bűnösségét az ügyészség az alábbiakkal kívánta bizonyítani: egészségügyi okiratok, igazságügyi orvosszakértői vélemény, térfigyelő kamera felvétele, kereskedelmi tévé felvétele, tanúvallomások, gyanúsítotti vallomás, rendőri jelentés. 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. november 4-én tartott tárgyalásán hozott ítéletet. A vádlottat közösség tagja elleni erőszak bűntettében (Btk. 216. § 82) (3c) és testi sértés bűntettében (Btk. 164. § (1) (3)) bűnösnek találta, ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte, végrehajtási fokozata börtön. A végrehajtást 5 év próbaidőre felfüggesztette. A ítéleti tényállás a vádirati tényállással megegyezik, illetve hozzáteszi, hogy a vádlott kezére csavart lánccal, ököllel arcul ütötte a sértettet. 

A vádlott tárgyalásán ténybeli és bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett, nem vitatta, hogy a sértettet vélelmezett zsidó származása miatt ütötte meg, tettét nem indokolta meg. A bíróság a beismerést fogadta el, tekintettel arra, hogy az összhangban állt más bizonyítékokkal. A tárgyaláson a vádlott bocsánatot kért, tettét láthatóan őszintén megbánta. A célzat bizonyításában a bíróságot a beismerő vallomás segítette a gyűlölködő szidalmazás mellett. A jelentős érdeksérelem megvalósulását a sértettből - és a szakma más, jelen nem lévő tagjaiból is - kiváltott félelem, a hasonló feladatoktól való elzárkózás, a sajtó tájékoztatási funkciójának sérelme, a közvélemény tájékozódáshoz való jogának sérülése alapozta meg. Az ítélet szerint - amely a büntetés mértékét a lehető legalacsonyabban határozta meg, azonban a próbaidőt a leghosszabb tartamban - 'a vádlott cselekménye [...] a teljes zsidó közösségre káros hatással volt, akik felé az ilyen célzatú bűntett egy "üzenetet" is hordoz, ami által a közösség többi tagjai is veszélynek van kitéve, a támadás hatása rájuk is átsugárzik, így ők is áldozattá, reményvesztetté válhatnak. A bíróság [...] úgy ítélte meg, hogy nélkülözhetetlen a törvény szigorának alkalmazása azért, hogy csökkenjen a sértettben, valamint a közösség többi tagjaiban kialakult kiszolgáltatottság érzése, és a vádlottban, valamint bárki másban tudatosuljon, hogy a társadalom mélyen elítéli a gyűlölet bűncselekményeket.'

Nyilvános válasz: 

-

5. Panaszeljárás
Fórum: 
eljáró rendőri szerv
Országos Rendőr-főkapitányság
bíróság
Panaszeljárás: 

A demonstráción bűncselekmény elkövetésére került sor, ennek ellenére nem oszlatták fel a rendőri szervek, nem tettek meg minden szükséges intézkedést az elkövető azonnali, tömegen belüli felkutatására és előállítására. A rendőri intézkedések (előállítás és tüntetés feloszlatása) elmulasztásával kapcsolatban sértett és képviselője panaszt nyújtott be a Készenléti Rendőrségnek 2013. január 23-án. Az elsőfokú döntés nem állapított meg mulasztást, a panaszt elutasította 2013. február 22-én született határozatában.

Az ORFK másodfokon helybenhagyta a döntést 2013. május 2-i határozatában.

A határozat ellen, annak felülvizsgálatára sértett képviselője keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra 2013. június 20-án, minthogy a panaszt elbíráló rendőri szervek nem szereztek be minden elérhető bizonyítékot. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. december 17-én hozott határozatában megalapozottnak minősítette a keresetet. Osztotta a felperes álláspontját abban, hogy a rendőrség elmulasztott eleget tenni a közrendet sértő cselekményekből adódó gyülekezés-oszlatási kötelezettségének. A közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50 § (1) bek sérült az ORFK eljárása során, minthogy az eljáró szerv nem szerzett be minden bizonyítékot, mely alapján kétséget kizáróan megállapíthatta volna, hogy az eseményen szolgálatot teljesítő rendőrök észlelték-e azokat a körülményeket, melyek alapján intézkedési kötelezettségük fennállt. A bíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró hatóság a felperes által indítványaiban megnevezett bizonyítékok figyelmen kívül hagyása mellett, elsődlegesen a kihallgatott rendőrök vallomásaira alapozta következtetéseit. A másodfokon eljárt ORFK-t új eljárásra kötelezte.

Az ORFK 2014. január 5-én felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozata ellen a Kúriához.

A Kúria 2014. április 2-i ítéletében fenntartotta az elsőfokú bíróság határozatát, egyetértett, hogy az alperes ORFK elmulasztotta a bizonyítékok teljes körű beszerzését, az alapján a felperest (panaszost) elzárta attól, hogy a rendőri intézkedés elmulasztására vonatkozó panaszát alátámassza. A Kúria ezért az elsőfokú bírósággal egyezően új eljárásra utasította az ORFK-t, felszólítva a bizonyítékok teljes körű mérlegelésére, a döntése kellő indokolására. 

Az ORFK 2014. szeptember 2-i határozatában ismét helybenhagyta az elsőfokú, panaszt elutasító határozatot, amelyet a Készenléti Rendőrség parancsnoka hozott. A határozat szerint a rendezvény feloszlatása a panaszeljárás tárgya nem lehet tekintettel arra, hogy erre a panasz eredetileg ne terjedt ki. E megismételt eljárásban a rendőrség - a bírósági iránymutatásnak megfelelően - újabb bizonyítékokat (videófelvétel) szerzett be, amelyekből azonban - álláspontja szerint - további információk nem szerezhetőek. A határozat szerint a rendőrök - noha szándékukban állt - nem tudtak intézkedni, mert a támadóról nem állt rendelkezésükre személyleírás.

A határozat ellen a panaszos bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A panaszos arra hivatkozik, hogy a tüntetést fel kellett volna oszlatnia a rendőrségnek, hiszen érzékelték (hallották), hogy milyen megnyilvánulásai (antiszemita ordibálás) voltak a tüntetőknek, a tüntetés elvesztette békés jellegét. Sérelmezte, hogy a panaszeljárásban nem vizsgálták az oszlatás elmaradásának indokait. Kifogásolta a tényállás felderítésének hiányosságait. 

Kimenet: 
folyamatban
6. Értékelés
Értékelés: 
Helyszíni rendőrségi intézkedés elmulasztása
Eljárás hivatalból megindításának elmulasztása
Nem megfelelő nyomozóhatóság
Utolsó minősítés: 
helyes