Westend biztonsági őrök

Két rendőr jelent meg a kórházban, ahol az áldozat a felvételére várt. A váróteremben kezdték el kihallgatni, többek között olyan kérdéseket is feltéve, hogy az elkövetők buziztak-e a támadás közben. Errre a kihallgatásra a váróteremben került sor, ahol több más páciens is várakozott, és ez az áldozatot nagyon kényelmetlenül érintette. Közel egy hónapig nem hallott a rendőrség felől, majd tanúként hallgatták ki. A sértett (a Háttér Társaság jogi képviseletével) több esetben is indítványozta, hogy a nyomozást közösség tagja elleni erőszak miatt folytassák le, de ezt a rendőrség elutasította azzal az indokkal, hogy az indítékot csak a támadók kihallgatása után lehet tisztázni. 2014. február 5-én az áldozat a rendőrség által mutatott fényképekről sikeresen beazonosította az elkövetőket. 2014. júliusában az ügyet a helyi rendőrkapitányság a BRFK Életvédelmi Osztályára helyezte át, mivel az orvosszakértő megállapította az életveszély okozását. Ezt követően a sértettet ismét kihallgatták, a sértett ismét indítványozta az eset közösség tagja elleni erőszaknak minősítését. 2014. augusztusában, 16 hónappal a támadás után, az ügyet átminősítették és a BRFK megfelelő szervezeti egységéhez helyezték át. A sértettet szembesítésre hívták, amelyet elutasított, és kérte, hogy az elkövetővel semmilyen körülmények között sem szeretne találkozni. Ennek ellenére a helyszíni szemlét a rendőrség olyan időpontra szervezte, amikor az elkövető a helyszínen dolgozott, és találkozott a sértettel. A rendőrség a nyomozást közösség tagja elleni erőszak és életveszélyt okozó testi sértés miatti vádemelési indítvánnyal zárta le, de az ügyészség nem emelt vádat, mert a bizonyítékokat nem látta elégségesnek. A sértett nem szerette volna az eljárást folytatni, ezért a döntés nem került megpanaszolásra.