Gyűlölet-bűncselekmények a médiában

2022. február 1.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport és az Ajka Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata 2021. október 22-én műhelybeszélgetést szervezett a Nomádia Szabadidőparkban. A több városban megtartott program célja, hogy felismerhetővé tegyék a gyűlölet-bűncselekményeket a helyi civil szervezetek és hatóságok számára, illetve hogy szorosabbra fűzzék az érintett szervezetek és hatóságok közötti együttműködést. A résztvevők egy rövid elméleti rész mellett gyakorlati példákon és közös munkán keresztül sajátították el azt a tudást, ami a gyűlölet-bűncselekmények felismeréséhez és hatékony kezeléséhez szükséges.

2020. június 30.

A Budapest Pride hónap kulturális rendezvényeit tavaly számos alkalommal zavarták meg szélsőségesek. Ezért a civil szervezetekből és egyéni szakértőkből álló Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) a rendőrség munkáját megkönnyítő olyan háttéranyagot készített, melynek segítségével a hatóságok az eddiginél hatékonyabban tudnak fellépni a homofób, transzfób vagy rasszista incidensekkel szemben.

2020. január 10.

Ivány Borbála, a Munkacsoport tagja nyilatkozik a gyűlölet-bűncselekmények nyomozásáról.

2019. december 19.

A rendőrség nem veszi komolyan a gyűlölet-bűncselekményeket, pedig nemrég még külön protokollt is adott ki az ilyen esetek kezeléséről az országos főkapitány – állítja a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM).

2019. augusztus 13.

A civil jogvédő szervezetekből álló Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) szerint a magyarországi gyűlölet-bűncselekmények közül csak az esetek töredékében vonják felelősségre az elkövetőt, és ezen esetekben is gyakran az eset súlyánál jóval enyhébb büntetéssel.

2019. július 27.

2019. augusztus elsejétől hatályos az ORFK 30/2019. (VII. 18.) utasítása a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról - írja a gyuloletellen.hu.
 

2019. július 21.

A munkacsoport bízik benne, hogy 10 évvel a romák ellen elkövetett rasszista indíttatású gyilkosságsorozat után az első magyar gyűlölet-bűncselekmény protokoll hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarországon ne történjenek súlyos rasszista, homofób vagy egyéb előítélet által motivált bűncselekmények – vagy ha elő is fordulnak ilyenek, akkor a nyomozó hatóságok ismerjék fel azokat, és hatékonyan lépjenek fel az elkövetőkkel szemben.

2019. április 29.

A Magyar Helsinki Bizottság és a Gyűlöletbűncselekmények elleni Munkacsoport képviselői arról beszéltek, hogy a magyar rendőrség rendszerszintű hibákkal kezeli a romák elleni gyűlöletbűncselekményeket - óriási az ilyen esetek látenciája, ami abból is adódik, hogy a hatóságok nehézkesen járnak el, a romák pedig nem bíznak a rendőrségben, és sokszor nem is jelentik az őket érő sérelmeket.

2019. január 4.

Főkapitányi engedéllyel 550 rendőrnek tartanak a közeljövőben a gyűlölet-bűncselekményekről szóló továbbképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A 2012-ben alapított Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsopor­thoz tartozó egyik civil szervezet, a Háttér Társaság – amelynek vezetője, Dombos Tamás szintén szakértőként dolgozik a projektben.

2017. október 2.

"A dologgal azután kezdett el újra foglalkozni a magyar igazságszolgáltatás, hogy a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport elkezdte piszkálni az ügyészséget, hogy fellebbezni kéne az ítélet ellen."

2017. március 3.

A Kúria elnöke 2015-ben joggyakorlat-elemző csoportot alakított a gyűlölet-bűncselekmények bírói gyakorlatának elemzésére. Az elkészült összefoglaló vélemény – a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) álláspontjával egyezően - rámutat a kapcsolódó jogalkalmazás, különösen a nyomozati szak hiányosságaira, valamint az adatgyűjtéssel kapcsolatos problémákra.

2017. január 16.

"Ezek alapján szerintük (GYEM) gyűlölet-bűncselekmény, közösség tagja elleni erőszak történt, mert László Petra kifejezetten előítéletből támadt a külföldiekre. Ha ez így van, akkor viszont nem elég a sima garázdaságot megállapítani, és súlyosabb ítélet indokolt. Ezek miatt kérik az ügyészséget, hogy nyújtsanak be fellebbezést László Petra ügyében."

2016. július 29.

"Az Index.hu szerint a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport fordult az ügyészséghez felülvizsgálatért, a Legfőbb Ügyészség beavatkozott az eljárásba, hatályon kívül helyezték az eljárást megszüntető határozatot, és folytatásra utasították az illetékeseket, s az ügyben soronkívüliséget rendeltek el." 

2016. július 29.

"Ilyen előzmények után érkezett most a közlemény a vádemelésről. A Magyar Helsinki Bizottság korábbi beszámolója alapján az történt, hogy a Legfőbb Ügyészség beavatkozott. Hatályon kívül helyezték az eljárást megszüntető határozatot, és folytatásra utasították az illetékeseket."

2016. július 27.

"Mégiscsak sikerült vádat emelni a férfi ellen, aki tavaly szeptemberben megfenyegetett két nőt, akik segítettek egy menekült családnak a sztrádán – derült ki a Budapesti Törvényszék szerdai tájékoztatásából."

2016. július 25.

"A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM), a Gyűlölet-bűncselekmények Áldozatainak Európai Napján mutatja be az előítéletes indokból elkövetett bűncselekmények áldozatainak szóló infografikáját. A kiadvány azokat a tényeket és körülményeket ábrázolja közérthető formában, amelyekből arra következtethet az áldozat, hogy gyűlölet-bűncselekmény történt."

2016. június 20.

"Az eljárás folytatására utasított a Legfőbb Ügyészség abban az ügyben, amelyben korábban a rendőrség megszüntette a nyomozást a tavaly nyáron az autópályán vonuló menekülteket segítő nőket megfenyegető Sz. Attilával szemben."

2016. június 20.

"Mégsem biztos, hogy megússza a porschés férfi, hogy tavaly megfenyegette a menekültek segítőit. Bár ügyében első körben megszüntette az eljárást a rendőrség, a Legfőbb Ügyészség az eljárás folytatását rendelte el." 

2016. május 13.

"A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) érthetetlennek tartja, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség szerint nem utal előítéletre a férfi magatartása."

2016. május 13.

"A rendőrség és az ügyészség szerint viszont semmi jel nem utal arra, hogy a férfi fenyegetését közösség tagja elleni erőszaknak kellene minősíteni. Erről a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagja, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Kirs Eszter számolt be a hvg.hu-nak."

Oldalak