eset

Cigányellenes tüntetést tartottak Budapesten szélsőséges szervezetek. A tüntetésen elhangzott beszédek egyértelműen rasszisták voltak, amelyek a roma honfitársaink kirekesztését csupán származási alapon helyesnek tartották. A beszédek valós tartalma az azokat elfedő csomagolás ellenére is egyértelmű volt. A tüntetés törvénysértő jellegére korábban emberi jogi szervezetek és roma jogvédő szervezetek is felhívták a figyelmet. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen a helyszínen.

Cigányellenes tüntetést jelentettek be a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai börtönének közvetlen közelébe. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport felelőtlenségnek tartja, hogy a rendőrség nem tiltotta meg a demonstrációt, de legalábbis nem írt elő korlátozásokat. Civil jogvédők hívják fel a rendőrséget arra, hogy a nyilvánvalóan rasszista indíttatású gyűlések esetében fokozott alapossággal járjon el a gyűlölet-bűncselekmények megelőzése és üldözése érdekében.

Közösség tagja elleni erőszak és folytatólagosan elkövetett becsületsértés miatt 100, ill. 80 óra közmunkára ítélte a bíróság azt a két fiatalt, akik tizenéves meleg szomszédjukat hónapokon keresztül homofób beszólásokkal illeték, majd több alkalommal bántalmazták.

A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletben helyt adott a Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar LMBT Szövetség és az Auróra Közösségi Házat működtető Marom Klub Kft., valamint nyolc magánszemély rendőrség elleni panaszának. A fővárosi rendőrök tavaly szeptemberben előbb késlekedtek az intézkedéssel, majd nem léptek fel azokkal a homofób provokátorokkal szemben, akiknek így sikerült megakadályozniuk, hogy az LMBT-közösség megtarthassa rendezvényét. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. 

A CÖF-CÖKA február 13-i közleménye szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda közösség elleni uszítás bűncselekményének megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el Niedermüller Péter ellen. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) tapasztalata az, hogy számos - a jelenlegivel ellentétben - indokolt esetben elmarad a büntetőeljárás annak ellenére, hogy a cselekmény ténylegesen uszítás. 

2020. január 14-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyezménysértőnek ítélte, hogy a litván hatóságok a kérelmezők szexuális irányultsága miatt megtagadták a nyomozást a Facebookon közzétett fotójukra érkezett gyűlöletkeltő és erőszakra felhívó kommentekkel szemben. A litván állam mindkét kérelmezőnek 5000 euró nem vagyoni kártérítést köteles kifizetni. 

2019. április 16-án kihirdetett ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy Romániában a rendőrség gyakran aránytalanul erőszakosan lép fel romákkal szemben az intézményi rasszizmusnak köszönhetően. A konkrét esetben fejenként 25 ezer euró kártérítést kell fizetnie a román kormánynak a bántalmazott roma kérelmezők részére.

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2018. december 11-i ítéletében megállapította, hogy Szlovákia megsértette az áldozatok emberi jogait azzal, hogy az elkövető rasszista indítékát mind az ügyész, mind a bíróság figyelmen kívül hagyta. A két túlélő sértett fejenként 25 ezer Euró kártérítést kap a szlovák államtól.

A 2017.10.31-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást és elmulasztották kivizsgálni annak esetleges rasszista indítékát.