A jogvédő szervezetek szerint azonban a cselekmény jóval súlyosabb bűncselekményt valósít meg: a Btk. 174/B. szakaszában szabályozott közösség tagja elleni erőszak bűntettét. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy „[A]ki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A civil szervezetek közös álláspontja szerint a fenti tényállás minden eleme megvalósult, hiszen a cselekmény nyíltan szemben áll a társadalmi együttélési szabályokkal, az igen megbotránkoztató. A feliratok nyilvánvalóan alkalmasak arra, hogy a roma lakosságban, különösen a jellel megjelölt házakban élő cigány emberekben félelmet keltsenek, hiszen üzenetük kifejezett fenyegetés. A Btk. idézett szakasza pedig kiemelt védelmet biztosít az etnikai csoportoknak, amelyeket előítéletből elkövetett támadás ér. A nagykanizsai nyilvánvalóan ilyen.
A cselekmény – a közösség tagja elleni erőszak bűntettén kívül – kimeríti a rongálás tényállását is. A rendőrség emiatt is nyomozni köteles.
A jogvédők arra is felhívják a figyelmet, hogy az elmúlt napokban több hasonló eset is történt (Duna-parti emlékmű, illetve vecsési ház összefirkálása), ezért a rendőrségnek határozottan, a hatályos jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell fellépnie a hasonló esetek ellen.