Részt vettünk a Facing Facts hálózat éves találkozóján

A július eleji kétnapos brüsszeli találkozó fókuszában a gyűlölet-bűncselekményekkel és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos EU-szintű szabályozás fejleményeinek megtárgyalása és a tagok közötti együttműködés erősítése állt. Ritka alkalom nyílt arra, hogy a résztvevők első kézből, az Európai Parlament és az Európai Bizottság munkatársaitól tájékozódjanak az uniós dimenziójú bűncselekményeket tartalmazó lista gyűlölet-bűncselekményekre és gyűlöletbeszédra való kiterjesztéséről, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act) újdonságairól is.

A találkozó első napján a megjelent civil szervezetek és állami szervek részletesen beszámoltak az elmúlt időszak tapasztalatairól, tevékenységeiről és nehézségeiről. Ez alapján beazonosításra került több olyan terület is, amire a jövőben a hálózat több figyelmet fog fordítani, például hogy milyen módon tudják a hálózat tagjai segíteni az ellenséges környezetben működő civil szervezetek munkáját. Több témában igyekeztek a résztvevők ötleteket gyűjteni a jövőbeli munkához is: interszekcionalitás, a gyűlöletbeszéd nemzeti szabályozása, online képzések és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály gyűlöletbeszédre gyakorolt hatása kerül előtérbe a közeljövőben. A nap folyamán lehetőség nyílt az Európai Bizottság munkatársaitól tájékozódni a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alkalmazásáról és végrehajtásáról. A felmerült kérdések alapján látszik, hogy a civil szervezetek részéről elsősorban a megbízható bejelentő státusszal járó többletkötelezettségekkel és a státuszt odaítélő állami hatóságok  szerepével kapcsolatban merül fel a legtöbb bizonytalanság. Habár a jogszabály alkalmazásával kapcsolatos felvetések elméletben megválaszolásra kerültek, a szabályok 2024 eleji teljes körű alkalmazása várhatóan további gyakorlati kérdéseket is fel fog vetni.

A második napon az Európai Parlamentbe látogattak a résztvevők, ahol az EU gyűlöletbeszéddel és gyűlölet-bűncselekménnyel kapcsolatos erőfeszítéseiről tájékozódhattak a hálózat tagjai. A spanyol soros elnökség részéről Victoria Hernández Esguevillas több közelgő, a témával kapcsolatos eseményre is felhívta a figyelmet, többek között az EU gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény elleni munkacsoportjának 2023. október 6-7-én rendezendő madridi találkozójára. Ezt követően két spanyol szervezet is bemutatta sikeres tevékenységét. Az OBERAXE munkatársra kiemelte a gyűlöletbeszéd folyamatos monitorozásának fontosságát, és hangsúlyozta, hogy a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemben intézményi együttműködésre van szükség. Ugyanezt erősítette meg az FSG képviselője is, külön kiemelve a bűnüldöző szervek és ügyészek képzésének fontosságát az előítéletességre utaló jelek felismerése érdekében. Tommaso Chiamparino, az Európai Bizottság munkatársa a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról elmondta, hogy annak célja az illegális gyűlöletbeszéd elleni küzdelem, valamint az informatikai vállalatok átláthatóbbá tétele és az illegális online tartalmak hatékony eltávolítása. Hangsúlyozta a többszereplős együttműködés fontosságát, valamint a források biztosításának szükségességét a civil szervezetek számára, mivel ők azok akik szakértelemmel rendelkeznek az online gyűlöletbeszéd monitorozásában. Jelena Jovanovic, az ARDI részéről részletezte az Európai Parlament szerepét a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd kezelésében, és ennek egyik eszközeként kiemelte a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények uniós bűncselekmények listájára való felvételére irányuló erőfeszítéseket. Pierrette Herzberger-Fofana európai parlamenti képviselő hangsúlyozta az áldozatközpontú megközelítés fontosságát, és említést tett az Európai Parlamenten belüli gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést célzó belső parlamenti szabályzat közelgő hatályba lépésről is. Az esemény összességében lehetőséget biztosított az érdekeltek számára, hogy megvitassák a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem stratégiáit. A felvetett kérdések rávilágítottak az együttműködés szükségességére, az előítéletes indíték bűnüldöző szervek általi felismerésére, valamint arra, hogy a civil szervezetek számára anyagi források biztosítása szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak ezekkel a kihívásokkal foglalkozni.

A Facing Facts hálózat tagjai legközelebb 2024 júniusában találkoznak, az aktuális tevékenységekről a rendszeresen frissülő hírek mellett egy blogon is tájékozódhatnak az érdeklődők.