Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

Magyarországon évente ötvennél kevesebb gyűlölet-bűncselekményt regisztrálnak. Bár ez a szám európai összehasonlításban is nagyon alacsony, nem annak a jele, hogy Magyarországon nincs előítéletesség és ebből fakadó erőszak, hanem sokkal inkább annak, hogy nagyon magas a látencia.

Belügyminisztérium

Rendőrök, ügyészek, minisztériumok, civil és nemzetközi szervezetek részvételével szervezett kétnapos szakmai műhelybeszélgetést a Belügyminisztérium a gyűlölet-bűncselekmények jobb megértésére és az adatrögzítés fejlesztésére.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2018. december 11-i ítéletében megállapította, hogy Szlovákia megsértette az áldozatok emberi jogait azzal, hogy az elkövető rasszista indítékát mind az ügyész, mind a bíróság figyelmen kívül hagyta. A két túlélő sértett fejenként 25 ezer Euró kártérítést kap a szlovák államtól.

 
Adatok

Munkacsoportunk javaslataival összhangban 2018 júliusa óta valamennyi bűncselekmény esetén lehetőség van az előítéletes indítékot a statisztikai rendszerben feltüntetni, és megjelölni, hogy a bűncselekmény mely csoport tagja ellen irányult.

Magyarországon a hatóságok tudomására jutott bűncselekmények adatait az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) tartalmazza. Az új büntetőeljárási kódex hatálybalépéséhez igazodva 2018. július 1-étől az ENyÜBS rendszer is jelentős átalakuláson ment keresztül.

Előadás a varsói workshopon

A gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem területén dolgozó aktivisták részvételével tartott workshopot Varsóban az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája 2018 júniusában Varsóban. A téma: a koalícióépítés lehetőségei a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés terén.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája 2017 novemberében közzétette a gyűlölet-bűncselekmények 2016-os évre vonatkozó statisztikáit. A beszámoló alapját képező adatokat tagállami civil szervezetek, nemzetközi szervezetek és maguk a tagállami hatóságok szolgáltatták. Az esetek között ország, előítéletes motiváció, és esettípus szerint is lehet keresni.      

Ötödik alkalommal ülésezett Brüsszelben az Európai Unió rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű munkacsoportja. Az ülésen meghívott jó gyakorlatként Munkacsoportunk is részt vett. 

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában vállalt kötelezettségek tagállamok részéről történő teljesítését az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága visszatérően ellenőrzi. A Magyarországról szóló hatodik időszaki jelentés keretében a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport árnyékjelentést adott be, amelyben a kormány által leadott jelentés gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos állításaira reflektál. Az árnyékjelentés felhívja a figyelmet azokra tagállami jelentésben nem szereplő problémákra is, amelyek hozzásegíthetik az állami szerveket a gyűlölet-bűncselekmények felderítéséhez és megelőzéséhez.

“10 év telt el, mégsincs áttörés a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek ellen irányuló gyűlölettel szemben folytatott harcban.”– derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által végzett, megismételt, átfogó felmérésből.

Az Európai Unió területén a tartós és széleskörű hátrányos megkülönböztetés és gyűlölet számos kisebbségi csoporthoz tartozó ember társadalomból való kiszorításával fenyeget. Olyan emberek elidegenítésével, akik egyébként erős kötődést éreznek a lakóhelyük szerinti ország iránt és bíznak annak intézményeiben.