Rákérdezhet-e a rendőr a sértettnél arra, hogy mi a vallása, milyen etnikai csoporthoz tartozik vagy mi a nemi identitása? Jegyzőkönyvezheti-e a rendőr, ha az ő megítélése szerint a sértett romának néz ki, és ezért lehetséges, hogy rasszista bűncselekmény áldozata lett? Ezekre az adatvédelmileg érzékeny kérdésekre ad választ a GYEM által a rendőrség számára készített útmutató, amelyet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is jóváhagyott.
A GYEM 2016-ban előítélet indikátorlistát készített, hogy ezzel is segítséget nyújtson a jogalkalmazó szerveknek az előítéletes indítékból elkövetett bűncselekmények büntetőeljárásban való felismerésében és megítélésében.
A sértett véleménye arról, hogy ellene rasszista vagy más előítéletes indítékból követtek-e el bűncselekményt, a legerősebb indikátor. Fontos indikátor lehet az is, hogy a sértettről megjelenése, gesztusai, magatartása alapján a társadalomban széleskörben elfogadott sztereotípiák alapján gondolhatta-e az elkövető, hogy valamely védett társadalmi csoporthoz tartozik. Ugyanakkor ezek az adatok különleges személyes adatok, ezért jogilag nem evidens, hogy a rendőr ezekre rákérdezhet-e, illetőleg saját észlelését jegyzőkönyvezheti-e.
A GYEM által a rendőrség felkérésére készített Útmutató a jogszabályi háttér bemutatásával levezeti, hogy a kihallgató rendőr bizonyos feltételek fennállása esetén (ti. ha a legcsekélyebb gyanúja fennáll annak, hogy előítélet motiválta az elkövetőt és a sértett erről magától nem nyilatkozik) rákérdezhet a sértettnél vagy más tanúnál az elkövető lehetséges indítékával kapcsolatos véleményére, észlelésére, illetve arra is, hogy valamely védett társadalmi csoporthoz tartozik-e.
Az anyag levezeti azt is, hogy ha a sértett rendelkezik azokkal, az eljáró hatóság tagja számára érzékelhető jegyekkel, amelyeket a társadalom széles körben az adott csoporthoz tartozás jeleként értékel, akkor ezek jegyzőkönyvezése szükséges, amennyiben annak a cselekmény jogi minősítése szempontjából jelentősége van és rendelkezésre áll más olyan indikátor, amely alapján felmerül az előítélet-indíték gyanúja.
Az Útmutató a fentiek figyelembevételével javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a kihallgató rendőr milyen sorrendben, milyen kérdéseket tegyen fel a sértett vagy más tanú számára.
Az Útmutatót megküldtük véleményezésre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számára, amely válaszában kifejtette, hogy az abban foglalt instrukciókat és javasolt kérdéseket adatvédelmi szempontból megfelelőnek tartja.
Az Útmutatót ezt követően megküldtük az Országos Rendőr-főkapitányság számára, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájával közösen szervezett tudományos konferencián 2017. november 21-én ismertettük a hallgatósággal. Az előadáshoz hozzászólt az ORFK két képviselője és a NAIH képviselője is. Értékes megjegyzéseket kaptunk az anyaghoz, amelyek alapján reményeink szerint a rendőrséggel együttműködve további, a rendőrségi eljárás szempontjából fontos részletekkel is bővíteni tudjuk majd azt.