Kétnapos képzéseket tartott a Baranya, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon a GYEM tagszervezete, a Háttér Társaság. A képzés fókuszában a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak szükségletei álltak.
A Háttér Társaság 2015 december és 2017 februárja között HateNoMore címmel valósított meg nemzetközi kutatási-képzési programot. A projekt során a lengyel, horvát, lett, litván és magyar partnerszervezetek feltárták a gyűlölet-bűncselekményekre és az áldozatok jogaira vonatkozó jogi helyzetet, interjús és kérdőíves kutatást folytattak a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak körében, illetve útmutatót dolgoztak ki a bűnüldöző szervek és az áldozatsegítő szolgálatok részére a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekményeknek áldozatul esett személyek szükségleteinek, szempontjainak megfelelő figyelembe vételére.
A program második felében az elkészült útmutató alapján a partnerszervezetek képzéseket tartottak rendőrök és rendőrhallgatók részére. Magyarországon három megyében, Baranya, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon zajlottak kétnapos képzések, 15-20 fő részvételével. A résztvevők a rendőri szakma különböző területeiről érkeztek, voltak közöttük járőrök, nyomozók, panaszfelvevők és bűnmegelőzési-áldozatvédelmi területen dolgozó munkatársak is.
A képzés során a résztvevők előadások és interaktív feladatok révén ismerkedtek meg a gyűlölet-bűncselekmények fogalmával, a vonatkozó hazai szabályozással, az indikátor-alapú nyomozás módszerével, az LMBTQI közösség sajátos szükségleteivel. A képzés során kiemelt témaként szerepelt az Európai Unió áldozatvédelmi irányelve kapcsán bevezetett új jogszabályi rendelkezések, így különösen a különleges bánásmódot igénylő sértettek beazonosításának módszerei és a szükségleteiknek megfelelő védelmi intézkedések alkalmazása.
A gyakorló rendőröket megcélzó kétnapos képzések mellett rendőrhallgatók számára is szerveztek képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A téma megjelenése a rendőri alapképzésében hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendőrök következő generációi már érzékenyebben, a legmagasabb szintű szakmai elvárásoknak megfelelően tudjanak viszonyulni a gyűlölet-bűncselekmények áldozataihoz.