nemzetközi ügyek

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2016. novemberi jelentése szerint a menedékkérők és migránsok az erőszak és zaklatás különböző formáinak vannak kitéve Európa szerte. A jelentés szerint az elkövetők között megtalálhatóak állami szervek, magánszemélyek és önbíráskodó csoportok.

A Kúria elnöke 2015-ben joggyakorlat-elemző csoportot alakított a gyűlölet-bűncselekmények bírói gyakorlatának elemzésére. Az elkészült összefoglaló vélemény – a GYEM álláspontjával egyezően - rámutat a kapcsolódó jogalkalmazás, különösen a nyomozati szak hiányosságaira, valamint az adatgyűjtéssel kapcsolatos problémákra.

Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2016-os jelentésében jó gyakorlatként mutatja be a rendőrség gyűlölet-bűncselekmény szakvonala és a Munkacsoportunk közötti együttműködést.

A találkozó résztvevői

Az Amerikai História X való életbeli főhőse, a korábbi szkinhed vezér ma már olyan szervezetet működtet, amelyben korábbi radikálisok - pszichológus, szociális munkás segítségével - szélsőséges csoportokból segítenek kilépni és új életet kezdeni. Christian Piccolinivel találkoztak a Munkacsoportunk tagjai.

EU High Level Group on combating racism, xenophobia and other forms of intolerance

A bíróképzéssel kapcsolatos tapasztalatokról tartott előadást munkacsoportunk egyik tagja az EU rasszizmussal, idegengyűlölettel és az intolerancia más formáival foglalkozó magas szintű munkacsoportjának decemberi ülésén. 

2016 szeptemberében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt lezárult Magyarország esedékes Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata (UPR). A kormány összesen 201 ajánlást fogadott el részben vagy egészben a 221-ből, ezek közül néhány a gyűlölet-bűncselekmények témakörét is érinti. A következő felülvizsgálat várhatóan 2021 májusában lesz.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2016-os tanulmánya szakemberek tapasztalatai alapján tesz javaslatokat arra, hogy hogyan lehet javítani azon, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai a hatóságokhoz forduljanak. A tanulmány értékeli a magyarországi helyzetet is. 

 

2015 októberében hozta meg az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Balázs kontra Magyarország ügyben. Ebben hangsúlyozta, hogy nemcsak azt a támadást lehet gyűlölet-bűncselekményként minősíteni, amely kizárólag csak az áldozat alapvető személyiségjegyein, hovatartozásán alapuló előítéletből fakadnak, hanem az elkövetők tettei mögött lehet több motívum is. Ilyen esetekben a hangsúlyosabbnak ítélhető indítékot kell alapul venni a bűncselekmény minősítése során, márpedig az előítélet fűtötte gyűlölet ilyen.

 

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács HELP Programjának megbízásából az európai tagállamokban bírák és ügyészek számára alkalmazható elektronikus tananyagot dolgoztak ki a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépésre. A tananyagot Magyarországon a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Igazságügyi Akadémia által szervezett képzésen használják először, amelyen 31 ügyész és bíró vesz részt.

A GYEM tagszervezete, a Magyar Helsinki Bizottság összegyűjtötte a média tudósításai alapján azokat az eseteket, melyekben előítéletes támadások érték a 2015-ben Magyarországra érkező menekülőket, illetve olyanokat, akiket az elkövető a menekülők csoportjához tartozónak vélt. Az esetgyűjteményt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának küldte el, hogy hozzájáruljon a nemzetközi szervezet éves, gyűlölet-bűncselekményekről szóló jelentésének elkészítéséhez.

Oldalak

Feliratkozás RSS - nemzetközi ügyek csatornájára