nemzetközi ügyek

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2016-os tanulmánya szakemberek tapasztalatai alapján tesz javaslatokat arra, hogy hogyan lehet javítani azon, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai a hatóságokhoz forduljanak. A tanulmány értékeli a magyarországi helyzetet is. 

2015 októberében hozta meg az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Balázs kontra Magyarország ügyben. Ebben hangsúlyozta, hogy nemcsak azt a támadást lehet gyűlölet-bűncselekményként minősíteni, amely kizárólag csak az áldozat alapvető személyiségjegyein, hovatartozásán alapuló előítéletből fakadnak, hanem az elkövetők tettei mögött lehet több motívum is. Ilyen esetekben a hangsúlyosabbnak ítélhető indítékot kell alapul venni a bűncselekmény minősítése során, márpedig az előítélet fűtötte gyűlölet ilyen.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács HELP Programjának megbízásából az európai tagállamokban bírák és ügyészek számára alkalmazható elektronikus tananyagot dolgoztak ki a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépésre. A tananyagot Magyarországon a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Igazságügyi Akadémia által szervezett képzésen használják először, amelyen 31 ügyész és bíró vesz részt.

A GYEM tagszervezete, a Magyar Helsinki Bizottság összegyűjtötte a média tudósításai alapján azokat az eseteket, melyekben előítéletes támadások érték a 2015-ben Magyarországra érkező menekülőket, illetve olyanokat, akiket az elkövető a menekülők csoportjához tartozónak vélt. Az esetgyűjteményt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának küldte el, hogy hozzájáruljon a nemzetközi szervezet éves, gyűlölet-bűncselekményekről szóló jelentésének elkészítéséhez.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt Magyarország második Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata (Universal Periodic Review, UPR) során a hazai hatóságok számos ajánlást kaptak a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem megerősítésére. Kanada nyomozati protokoll kidolgozását javasolta, Francia- és Olaszország a rasszista bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépést. Görögország pedig a menekültellenes gyűlöletkampány befejezését.

Az ENSZ a közelgő Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) előtt közzétette összefoglalóját, amelyben a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) négy ajánlása is helyet kapott.

Munkacsoportunk egyik szakértője is részt vett a faji és vallási alapú gyűlöletbeszéd- és gyűlölet-bűncselekmények elleni jó gyakorlatok összegyűjtését célzó Good Practice Plus EU-s projekt tanácskozásán Helsinkiben.

Májusban Magyarország ismét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt ad számot az emberi jogok hazai helyzetéről az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) eljárás keretében. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport árnyékjelentést készített az előítélet motiválta bűncselekmények helyzetéről, és véleményeztük a Kormány nemzeti jelentés tervezetét.

Az ENSZ Kisebbségügyi Fóruma 2015. november 24-25-én tartotta nyolcadik ülésszakát Genfben. A fórum azonosítja és elemzi az ENSZ-nek a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992-es nyilatkozatának végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, kihívásokat, lehetőségeket és kezdeményezéseket.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (OSCE/ODIHR) 2015. november 18-19-én Bécsben tartott először olyan konferenciát gyűlölet-bűncselekmény témában, amelyen a civil szervezetek képviselői és a tagállamok képviselői egyszerre vettek részt.